• Kedvcsináló
• 2025.06.14. 12:00:00

Itt érdemes ufót keresni, mert itt meg is találjuk! [telex.hu]

Az emberiség és azon belül is a tudomány története tele van hiábavaló vállalkozásokkal, amik szinte végtelen energiát, erőforrást emésztettek fel. Ilyen volt az aranycsinálás, a kutatás az örök élet elixírje után vagy a fáradhatatlan próbálkozások az örökmozgó megépítésére. A modern korban az értelmes földön kívüli élet keresése bizonyult hasonlónak. Az atomtudós Enrico Fermi tette fel a kérdést egy baráti beszélgetés során: hol vannak a többiek? Ismerve az univerzum méretét és az élet kialakulásának esélyét, egészen megdöbbentő, hogy semmi nyomát nem látjuk annak, hogy más értelmes lények is lennének a világon.

Többek között ez a Fermi-paradoxon is adta a lendületet a 20. század második felében a földön kívüli élet keresésére irányuló projekteknek, amiknek összefoglaló nevük lett a SETI. Először csak a meglévő távcsövekkel kerestek az idegen életre utaló jeleket, de később már épült több olyan távcső is, aminek a célja az idegen civilizációk rádiójeleinek megtalálása volt. Nem sok sikerrel. 1999-ben, amikor apadni látszottak az erre a célra fordított források, korszakalkotó ötlettel egy bárki által letölthető képernyővédőbe építették az adatok analizálását, így született meg a SETI@Home projekt, ami világszerte több mint ötmillió gépen futott, de még így sem akadt a többiek nyomára.

Ha a Nobel-díj elnyeréséhez nem is a legjobb út az idegen lények keresése, társasjátékot remekül lehet belőle csinálni, ahogyan ezt meg is tette a Czech Games, az egyszerűen csak SETI nevű játékkal. A játékban nemcsak keressük a földönkívülieket, hanem meg is találjuk őket, ami határozottan izgalmasabbá teszi a dolgot, anélkül csak egy Godot-ra várva-utánérzés lenne a játék.

A játéktábla három, jól elkülönülő részre van osztva. Az egyik része a Naprendszer, amiben a műholdjainkat mozgathatjuk, ezt a részt időről időre mozgatni kell, és ennek megfelelően változik az egyes bolygók egymáshoz viszonyított pozíciója. A műholdakat elég szűken mért mozgáspontokkal irányíthatjuk az űrben, így mindenképpen érdemes előre gondolkodni, hogy egy vagy két tekerés múlva hány lépéssel kevesebbre lesz majd szükség, ha például a Merkúrról a Jupiterre akarunk eljutni. Természetesen ezeket a terveket teljesen romba tudják dönteni az ellenfeleink, akik a vártnál hamarabb vagy többször hozzák mozgásba az égi mechanizmust, és ezzel teljesen használhatatlanná teszik a mi alaposan kigondolt repülési pályánkat.

A tábla másik részén maguk a bolygók találhatók meg. Ha a Naprendszerben elérünk valamelyikhez, akkor ott a bolygó körül pályára állíthatjuk a műholdat, vagy akár le is szállhatunk a felszínre. Ezekért mindenféle jutalmakat kapunk, a felszínre szállásért az egyik fajta tudást, ami az idegen lények felfedezéséhez szükséges.

A tábla harmadik része a Naprendszer közelében levő csillagokat ábrázolja, ezeket a rádiótávcsövekkel vizsgálhatjuk, a klasszikus SETI programhoz hasonlóan. Az egyes csillagokról tudást szerzünk, ami a saját táblánkra kerül, helyére a saját jelzőnket rakjuk le. Ha egy csillag betelik, az kapja meg a tudást az idegen lényekről, akinek a legtöbb jelzője van ott. Vannak akciók, amikkel sok jelzőt is lerakhatunk egyszerre, így remekül ellophatjuk mások kutatását, learatva a tudást és persze a babérokat.

[Cikk folytatása

Itt érdemes ufót keresni, mert itt meg is találjuk!

Ha a Nobel-díj elnyeréséhez nem is a legjobb út az idegen lények keresése, társasjátékot remekül lehet belőle csinálni. Kipróbáltuk a két kategóriában is 2024 legjobb társasának választott SETI-t.