• Kedvcsináló
• 2022. dec 28. 16:57
• Link másolása
  Megosztás

Godzilla: Tokyo Clash – Kaiju Kombat [Társalgó]

A Godzilla: Tokyo Clash-nek hála most mi lehetünk a döntőbírók a kaijuk koronázatlan királyánák címéért zajló versengésben.

Mi tagadás, szeretem a szörnyfilmeket, minden velejárójukkal – a bugyuta párbeszédekkel, mondvacsinált gonosztevőkkel, abszolút lehetetlen teremtményekkel – együtt. Nem tudom pontosan, mi lehet az, de van bennük valami, ami gyermeki énemhez szól. És itt most nem elsősorban az amerikai Godzilla-filmekre gondolok, hanem a régi, „ős-Godzillára”, aki elsőként 1954-ben került filmvászonra, méghozzá Japánban – és rövidesen a nukleáris fegyverek allegóriájaként a háború utáni távolkeleti kultúra egy modern ikonjává vált. Sikerét meglovagolva aztán a japán Toho stúdió ontani kezdte a folytatásokat és az újabb szörnyeket, akiket azután összeeresztettek a hamar közönségkedvenccé váló Godzillával. A Funko Games játéka, a Godzilla: Tokyo Clash is ezekhez a mozikhoz nyúl vissza, egész pontosan a klasszikus első érához, és olyan monstrumokat szedett elő, mint Mothra, Ghidorah és Megalon, hogy egy jó kis arénaharc-játékot tegyenek le az asztalra.

A párom kissé erőtlen tiltakozása és sokatmondó szemforgatása ellenére is sikerült összehozni, hogy a Godzilla: Tokyo Clash kipróbálása előtt beiktassunk egy szörnyfilmet – és a gyerek miatt, valamint, ha már a játékban is benne van Mothra és Ghidorah modern verziója, csak a Godzilla: A Szörnyek Királya jöhetett szóba. Igaz, hogy nem az „igazi”, de legalább olyan bugyuta báj lengi körbe, mint a Shōwa és a Heisei-éra mozijait. Mesterkedésem végeredménye az lett, hogy az összecsapások minikkel történő eljátszása és a jármű-tokenek épületekbe pöckölése háziszabály rangjára emelkedett.

Mielőtt azonban idáig jutnánk, a játékosok számától függően, meghatározott alakzatba rendezett moduláris elemekből fel kell építenünk a várost. A nagyobb és kisebb épületek után felkerül a két véletlenszerűen kiválasztott eseménykártyának megfelelően még egy adag jármű is, végül a megjelölt helyeken a kiválasztott szörny-figurákat is elhelyezzük egy-egy hatszögletű mezőn. A kezünkbe öt kártya, játékostáblánk energiasávján pedig két energia jut kezdésnek, és indulhat is a szörnypankráció, ami egészen addig tart, míg az oxigénégető bombát le nem dobják. Ennek jelölőjét körről körre mozgatjuk az idősávon, és amint ez a vele ellentétes irányba felkerülő épület-tokenek mellett elhalad, véget ér a csetepaté. Addig azonban számos kört lejátszunk, melyek során felváltva egy-egy akciót hajtunk végre mindaddig, míg egy fordulóban nem passzol mindenki. 

[Cikk folytatása]

[Társalgó] Godzilla: Tokyo Clash a Funko Gamestől - Kaiju Kombat

A Godzilla: Tokyo Clash-nek hála most mi lehetünk a döntőbírók a kaijuk koronázatlan királyánák címéért zajló versengésben. Mi tagadás, szeretem a szörnyfilmeket, minden velejárójukkal - a bugyuta párbeszédekkel, mondvacsinált gonosztevőkkel, abszolút lehetetlen teremtményekkel - együtt. Nem tudom pontosan, mi lehet az, de van bennük valami, ami gyermeki énemhez szól.