Franciául vettem meg használtan mert már magyarul nem volt kapható, de éreztem, hogy meg kell vennem és milyen jól tettem!

Ez kb az 7. természet tematikájú játékunk, de nem tudjuk megunni. 😃 nem trendből szerezzük be őket, hanem csak mert egyszerűen ezek nagyok közel állnak hozzánk.

Gyönyörű egyben varácslatos grafikája van.

A szabályok könnyen értekmezhetőekZ

2 fő esetén csak minimális mértékben lehet a másikkal kiszúrós. Mindenki a saját területének a bővítésén dolgozik.
Jutalmazó játék.

Sok múlhat a sorrenden

Nem fogjuk továbbadni az biztos, mert absz élvezet kategória!

Én nem játszottam az eredeti Istanbul játékkal, csak ezzel a kocka verzióval, uh azzal nem tudom összehasonlítani.
Szabályok nagyon egyszerűek, könnyen és gyorsan tanulható. Nem túl nagy helyigénye van, szintén pozitív.
Csak ketten játszottuk eddig és talán amiatt , de túl hamar vége lett minden alkalommal.... épphogy belejöttünk és már nyert is valamelyikünk. 2 fő esetén magasabb győzelmi pontot kellett volna meghatározniuk a készítőknek szerintem.
Pedig amúgy élvezetes lenne, megfelelő mértékű stratégia-szerencse aránnyal.
Örülök hogy használtan vettem, mert így kb. pont annyit ér nekem mint amennyit kifizettem érte.

Gyakran előkerül a Cascadia, amikor csak valami egyszerűbb valamit szeretnénk játszani. Tetszik benne, hogy nagyon okosan vannak a pontozàsok kitalálva, így nagyon sokszor csak egy kicsi különbséggel nyer az egyik játékos. A természet tematika tényleg nem releváns, mivel tényleg egy absztrakt játék, mégis jobban tudok hozzá kapcsolódni, mintha csak színes korongokat rakosgatnék színes megosztott lapkákra :)

Mi a lapkáknak is beszereztünk egy zsákot, hogy normálisan meg lehessen őket keverni és ne lássuk, amikor előkészítjük a játékhoz az adott mennyiséget.
Kár, hogy a természetjelölőkkel csak a korongokat tudod lecserélni, a lapkákat nem...

Kicsit a Kingdominora emlekékeztet amúgy.

Régóta megvan, alig kerül elő, de nincs szívem eladni. Nekem nagyon bejött ez a fajta fekete humor, de sajnos a többségnek inkább nem... egyetértek azokkal, akik szerint a családtagokat ki kell belőle venni és úgy játszani, mert akkor nem lesz dilemma. Kár hogy 2 fővel nem játszható. Amúgy sztem 3 fővel ideális.

Nagyon vártuk ezt a kiegészítőt, mivel az Erdő konkrétan hónapok óta a legnagyobb kedvencünk, egyszerűen nem tudjuk megunni, szinte minden héten előkerül legalàbb egy parti erejéig. (Pedig sok egyéb játékot próbálunk ki hétről hétre.) Az Alpok nagyon jól balanszolta az alapjáték hiányosságait. A Cserjék szerintem nem ad annyit hozzá az egészhez, mint az Alpok adott. A kártyák sem annyira erősek. Azért "letakarítani a tisztást" vagy onnan húzni fel egy lapot a pakli helyett, nem olyan nagy lehetőség a legtöbb esetben. A denevéres és a lepkés kombókat viszont végre erősíti... A cserjék szerintem indokolatlanul sokba kerülnek ahhoz képest, amennyit profitàlhatunk belőlük. Grafikailag is gyengébb szerintem mint az alapjáték illetve az Alpok kártyái. Ami viszont pozitív számunkra, hogy sokkal változatosabb a lapjárás, így jelentősen nehezebbé válik az előre tervezés, tehát sok múlik azon, hogy mennyire vàllalsz be olyan erdőlakót, akit eredetileg nem is terveztél betelepíteni, de mégis úgy döntesz. (Jópár partin vagyunk túl úgy, hogy mind a 2 kiegészítőt is hozzáadtuk - kivéve belőle a szükséges lapmennyiséget- és bizony többször úgy nyertem meg a jàtékot, hogy bevállalósabb voltam, mint a játékostàrsam, aki csak várta hogy majd jön ez meg az, de nem jött...)

Ez pedig azt eredményezte hogy maga az erdőm is sokkal változatosabb, színesebb lett, ami még akkor is örömet okoz ha nem nyerek éppen :)

Nos, amikor mások már eladják és megunták a Pandemic-et, mi akkor szereztük be a párommal nemrég :) (Természetesen használtan, mert kínálat bőven van belőle...) Igazából a modernebb társasjàtékok csak kb 5-6éve vannak a fókuszunkban, ez mivel korábbi, ki is maradt a látóterünkből egy jóideig. Viszont így a kooperatív játék mint műfaj, már nem volt számunkra újdonság. (Ami miatt sokan anno beleszerettek a Pandemicbe.) Nagyon szeretjük ezt a műfajt, igazi felüdülés tud lenni egy közös sikerrre alapozó játék, főleg hogy általában elég sok kompetitív játékkal játszunk.

Számunkra ez egy tipikusan olyan játék volt, hogy nem szerelem első játszásra. De még csak másodikra sem. Ha jól emlékszem akkor a harmadik vagy negyedij játéktól (amit amúgy hetek előztek meg...) kezdve kaptunk rá az ízére, de akkor hirtelen annyira, hogy akkor meg már nehéz volt abbahagyni, na még egyet, na még egyet "most más karakterrel akarok lenni!"; "most már tegyünk még bele extra járványkártyát.." stb :)
Egyébként kezdetben talán az is zavart, hogy több kis apró szabályt nem jegyeztünk meg (egyébként a játékmagyarázó füzet sem a leglogikusabban és átláthatóbban megalkotott valami) és csak a játék végén vagy már a következő játékban jöttünk rá, hogy akaratlanul is csaltunk, ami elvett kicsit a győzelmi örömünkből..
A játék felszerelése egyszerű, de átlátható, személy szerint nekem nagyon tetszenek a különböző színű víruskockák amiket le-föl pakolgathatok a tábláról.
Nem állítom, hogy sose fogunk a Pandemic-re ráunni, de az még szerintem nagyon messze van, főleg, hogy most szereztük be a Pengeélen kiegészítőt is.

Egyszerű de nagyszerű, gyorsan lemegy egy játék és addiktív :)

Ne tévesszen meg hogy dominó és biztosan gyerekes kategória, mert absz challange tud lenni felnőtteknek is.
Viszont minden szülőnek bátran ajánlom hogy játsszon ilyet a gyerekeivel, mert nagyon durván fejlesztő játék, körről körre láthatod, ahogyan fejlődik a gyerek logikája, stratégiája!

Így hogy már túl vagyunk 5-10 partin, most már bátorkodom véleményt írni a játékról.
Mivel az időutazás egyik kedvenc topicom, ezért elég hamar felkeltette az érdeklődésemet a játék, de mivel húzós áron van, ezért megvártam amíg hozzàjutok használtan.
A játék nagyon egyszerű és könnyen tanulható. Már-már picit túl egyszerű is, viszont a dizájn engem teljesen kárpótol. Egyszerűen imádom kipakolgatni a dolgokat, minden minőségi, az alap, a kártyák , na és a tokeneket meg az időkristályokat még fogdosni is szeretem! (Mindig én vagyok a "pénztáros" 😃)

Mi egyébként úgy játsszuk, hogy minden körben véletlenszerűen húzunk magunknak saját tokengyűjtő táblát (nem mi választunk magunknak), így sokkal nagyobb challange, ezért kicsit mindig más stratégia kell a teljesítéséhez na meg nem is egyenlően jutalmaz mindig, amitől izgalmasabb.

Családi játéknak kiváló, de fillernek is szuper.

Megvettem hozzá az Alpok kiegeszítőt, jópár játékot lejátszottunk màr és azt kell hogy mondjam hogy tényleg sokat segít a balanszon, valamint sokkal kevésbe borítékolható játék közben hogy a végén ki fog nyerni.

Érdeklődnék, hogy mennyire ajánlanátok a játékot olyanoknak, aki a téma iránt nagyon nagy érdeklődése és ismerete is van, viszont nincs igazán komplex társasokhoz szokva? Illetve hogy kétfős játék esetén is jól működik-e, élvezetes-e?
Nagyon nagyon vonz benne a tematika, az hogy ennyire részletes és ilyen sokféle szőlőfajta jeken van benne, ráadásul ahogy nézem nagyon igényesen is kidolgozott szép játék. De bizonytalan vagyok és elég húzós az ára

Egyértelműen partijáték, gyors és akciódús és még vicces is.
Ketten is működik, de minél többen játsszátok, annál jobb, mert több speciális kártya több fő esetén nyer igazán értelmet.
A lapok minősége sajnos nem a legjobb.
Van benne két kártya, amire saját magad is alkothatsz speciális effekt kártyát. Mi azt írtuk rá, hogy azzal a kártyával valakinek eldobhatod egy szervét még akkor is ha immun. Persze aki érzékeny az egymást szivatós játékokra, az messze kerülje el, mert ez az egész játék leginkább arra épül.

Nem vesszük elő túl gyakran, de mégsem adom el, mert szívemnek oly kedves darab ez a játék! Bár (már nem) vagyok szakmabeli, de abszolute érezhető, hogy akik készítették, azoknak bőven van tapasztalata és ismerete a szakmában.
Nagyon tetszett hogy vannak benne magyar referenciák is pl Jancsó snitt.
Maga a játék igencsak hozza a stresszt, amit az alapszituáció rejt és ez rendben is van. Annyi, hogy szerintem 2-3embernél többen nem gondolnám, hogy jól működne és megfelelő egyezségre tudnánk jutni. (De lehet hogy csak a mi barátaink túlságosan erős személyiségek.) Valahogy elő sem akartuk venni amikor többen voltunk.
Egyszerűnek tűnhet amúgy elsőre a játék, de ha bele akarsz férni az előírt feltételekbe akkor azért van bőven mit agyalni, hogy mit milyen sorrendben csinálj, hogy megfelelően kezeld a time-managementet vagy a büdzsét például.
Az elkészült film kockáihoz mi mindig kitaláltunk egymásnak (egyénileg) egy story line-t amit aztán megosztunk a többi játékossal, nagyon vicces kis levezetője lett ez a játékainknak.

Soma úgy hirdeti ezt a játékot, hogy "Ha tetszett a Fröccs, ez is biztosan tetszeni fog". Hát esetemben nem így történt. Szerintem a Fröccs a maga kategóriájában klassz kis játék, bár gyakran egyáltalán nem vesszük elő, inkább bizonyos barátok kedvéért időnként; de eladni sem akartam még.
A Dűlőre jutunk-tól többet vártam, de nem kaptam meg, sőt. Számomra egysíkú és unalmas volt játszani.
Borkedvelőként pedig azért elég nehéz volt megbékélni azzal, hogy a játékban a vörös és a fehérbor mixeléséből jön létre a rosé... Ez és az ehhez hasonló gikszerek azt a érzetet keltik, hogy a téma itt tényleg csak egy eszköz, ami fel van áldozva (az amúgy meg nem is túl izgalmas vagy szórakoztató) játék oltárán. Pár játék után én tovább is adtam, nem fog hiányozni.

A tematikája miatt vettem meg és mert jó áron jutottam hozzá second-hand.
Van hozzá egy pár oldalast történelmi kitekintés, amelyet szerintem absz érdemes elolvasni, egyrészt mert érdekes, másrészt hogy jobban átjöjjön a játék realizmusa és mondanvalója.
Nagyon tetszik, ahogyan a játék ötvözi a retro társasjáték világát (nemcsak megjelenésben) a modern játékok mechanizmusaival. Ha a 70-es vagy 80-as években születtél, annál jobban fogod értékelni, márcsak az ismerős áruk miatt is, amelyek a boltokba kerülnek. (Pl. Ultra mosogatópor, Maci csoki, Kossuth cigi stb.)
(A magyar verzióban Magyaro-on ismert retro termékeket tettek bele.)

Ami negatívum, hogy kétfős játék esetén azért mérsékeletebb játékélményt nyújt, mint több fővel. És hát elég lassan is halad, de hát ez csak erősíti a tényt, hogy sikerült korhűen megcsinálni, át tudod élni a várakozást, a tétlenséget is.

Alapvetően nem vagyok a lapkalehelyezős játékoknak nagy rajongója, viszont nagyon örülök hogy beszereztem az Art Society-t, amit elsősorban a tematikája miatt vettem meg.
Igényes kivitelezés, számomra esztétikai élményt nyújt, mindezt úgy, hogy nem veszi magát igazán komolyan a játék.
Külön kiemelném, hogy a tárolódoboznak funkciója van, annak rekeszeiből bocsájtjuk árverésre a festményeket. (Tipp: jól keverjétek meg őket, mielőtt a rekeszve helyezitek őket!)

A licitálás része nem vérre menő, leszámítva egy-két olyan szitut, amikor mindannyian ugyanazt az egy festményt akarjátok.

A játék vége felé érdemes taktikailag azt is figyelmbe vennetek, hogy ami a múzeumba kerül, annak megy fel az értéke, ami a játék végi pontozásnál nagyon mérvadó. Tehát érdemes a végefelé jobban figyelni a végső pontokra, mint a gyors nyereségre (amit pl. azonos keretek egymás mellé helyezésével kaphatsz).

Grafikailag kiváló, talán egy picit sötét, meglehetősen sok fényre van szükség, hogy biztosan ne keverd össze a szimbólumokat és a kereteket, mert nemcsak sötét, de némelyik igen aprócska is. 3as díszítő elemből szerintem indokalatlanul sok van benne, mert olyat nagyon ritkán sikerül szerezni és lehelyezni.
Bátran javaslom családi játéknak is mindenféle korosztályban, nekem a 70+os anyukám is élvezte (még ha kellett is hozzá a szemüveg), a taktikájára is hamar ráérzett még ő is, hogyan lehet pl. a másiknak keresztbe tenni pl. azzal hogy olyan méretű festményt választunk amik közül egyet sem tud már letenni.
Ár-érték arányban is nagyon rendben van.
Nem az a játék lesz amit minden héten előveszünk, de chillezős estékhez kiváló, egy pohár vörösbor mellé kissé sznobulni :)

Off
Lehet amúgy én sem fogalmaztam teljesen jòl mert kicsit félre is értettél.
Nem azt szeretem ha "teljesen ki van maxolva a szerencsefaktor," inkább azt hogy ha kicsivel több kiszámíthatatlan fordulat van, ahol újratervezésre, improvizációra késztet a játék. (Amely esetben nagyon is kell amúgy gondolkozni, hogyan hozd ki a legtöbbet az adott játszámból, így semmiképp sem hasonlítanám egy lottózáshoz vagy luxorozáshoz az élményt.)

off
Ez már személyes preferancia kérdése azt hiszem, de absz megértem ha te azt szereted jobban ha minél kevesebb a szerencsefaktor. Én akkor is szeretem olykor a nem kiszámítható fordulatokat, ha ez a káramra történik.

Kiegészítőket megnézem, köszi!

Az egyik legszebb grafikájú játék, amivel eddig játszottam. Ez már önmagában akkora élmény, hogy biztosan nem kerül majd eladásra.
Mostanában rákattantunk a természet tematikájú játékokra, legutóbb a Lombkoronát vettük meg, ami nagy kedvenc és némileg hasonlít is az Erdőre, csak átláthatóbb és kevésbé komplex.
Az Erdő szerintem akkor játszható jól, ha már kb. megtanultad az összes kártya erejét, hatásait... és jó sok kártya van....
Egy kezdő játékosnak egy gyakorlott (vagy nagyon gyors kombinatív képességgel megáldott) játékossal szemben esélye sincs. Ha hasonló gyakorlottsági szinten vagytok már, akkor működik jól és akkor lehet igazán élvezetes, de nem az a játék ahova csak úgy beszállnak barátok anélkül hogy elmélyültek volna benne előzetesen...
Úgy érzem hogy vannak különbségek a kombinációk erősségét illetően... Kicsit lehetne jobban balanszban. Illetve lehetne benne egy kicsivel több szerencsefaktor, mert a második (néha már az első) tél kártyánál már borítékolható hogy ki fog nyerni a végén.

Helyigényes játék, senkit ne tévesszen meg a kisebb doboz.

Fél éve megvolt a játék, de még csak most került sorra hogy játszunk vele a párommal. Kár hogy nem előbb! Nagyon megfogott mindkettőnket. Nagyon szép a grafikája, rendesen élvezetet nyújt az esőerdőd gyarapításának látványa magad előtt.
Nem értek egyet az előttem szólóakkal abban, hogy annyira egyszerű játék lenne. Bőven tartogat izgalmakat és különböző stratégiák mentén lehet haladni, különösen a haladó verziónál. (Pár kör után már simán hozzá lehet azokat a kártyákat is adni.)

Utazáshoz nem ajánlom, mert elég nagy helyet igényel, különösen a haladó verzió, hiszen minden kártya szinte kiterítésre kerül. Nálunk az étkezőasztal felét beterítette.
Használtam vettem és nem volt kártyavédőzve, ezt majd pótolni kell mert sajnos elég gyorsan rongálódnak a lapok, leginkább a sok keverés miatt ami rendkívül fontos, mert nagyon kiegyenlítetlen lehet a játék ha nincsenek a lapok jól megkeverve.

Kissé individuálnak tűnhet elsőre amúgy, de valójában nagyon is keresztbe lehet tenni a másiknak különböző döntésekkel.

Biztos hogy sokat játszunk majd vele és nem kerül eladásra, mert ez ilyen must have darab.

Megvettük, játszottunk, úgy vettem észre hogy kissé megosztó. Bár a többségnek nagyon bejött, de volt akinek nem. Meglepően nagy kihívás volt még 4 fős játék esetén is megmondani, hogy ki a kaméleon, így bátran ajánlom kisebb társaságoknak is, mert nálunk absz működött úgy is. (Azt gondoltam előtte hogy úgy túl könnyű lesz kitalálni.) Figyelem: a kockán lévő 1-es és 7-es számokat volt hogy többször rosszul olvastàk le a játékosok így más kódot néztek, erre fontos figyelni, mert nagyon elviheti az adott kört nem megfelelő irányba. Lehet írni új kategóriákat is, tetszik ez a bővíthetőségi opció.