Unokahúgom három éves kora körül kapott egy Bogyó és Babóca témájú Úton az oviba nevű dobok és lépek típusú játékot, ami először csak a témája miatt tetszett neki, mert akkoriban ez volt a kedvenc meséje. Az alapokra jó volt: dobókocka gurítása, mennyit dobtunk, hogyan kell lépni a játéktáblán. A kezdeti sikerek után kapott egy újabb Bogyó és Babóca játékot, a Memóriaforgót. (Ezzel többféleképpen lehet játszani: van benne sima memória és van párosítós játék is.) Nálunk ez a kedvenc mesés vonal nagyon bejött három éves korban.

Annyira megtetszettek neki ezek a játékok, hogy most négy és fél évesen imád társasjátékozni. Mindig valamelyik társassal kell játszani. Sőt ha meglát valamelyik családtag polcán egy játékot, azt mindenképpen ki kell bontani, meg kell nézni és el kell neki magyarázni a játékszabályokat. Akkor is, ha nagyoknak való játék. Akkor nem játszunk vele, de azért a játékszabályokat el kell neki mondani. Nagyon ráfűzött erre, mindenféle játék érdekli, már nem kell mesésnek lennie.

A "dobok és lépek" és a memória mellé még eszembe jutott a dominó is. Húgomnak volt olyan dominója, ami nem a hagyományos számos volt, hanem figurák voltak rajta. Pontosan nem emlékszem, hány éves korától játszottunk ezzel, de az rémlik, hogy imádta, rengetegszer elő kellett venni.

A modernebbek közül a Nyúlmentő akciónál láttam 3+ korosztálymegjelölést a már felsorolt társasjátékokon kívül. Ezzel kapcsolatban nincs tapasztalatom, de bemutató videók alapján jónak tűnik ez is.