Évek óta megvan a játék, de valahogy a közelmúltig sohasem sikerült rávennem a családomat, hogy játszunk vele, általában az belőkészítés felénél többésgi szavazás alapjánmindig inkább egy másik játékkal játzorrunk. Nagyon szép az asztalkép, és a szobrok kidolgozása, de nehézségéhez képest tényleg kicsit macerás az előkészítés, főleg ha az ember megpróbálja a lehető legegyenlőbben elosztani a térképen a különböző tájelemeket (ami persze felesleg, de az első játéknál ezt még nem tudtuk), valamint a kincsek potenciális helyeit is kifejezetten macerás adminisztrálni, főleg az elején, amikor lehet, hogy nincs is annyi jelölő az adott színből, hogy minden lehetséges mezőre rakjunk, ami félreértéseket okozhat a későbbiekben

A játékban ötletes mechanizmus az, hogy a játékosok határozzák meg a kincsek helyzetét, jól lehet taktikázni azzal, hogy olyan helyszínre szűkíti le az ember a kincs heléyt, amihez alapból közel van, így ő tudja a terepjárójával begyűjteni a kincset. Lehet értelme úgy lerakni egy nyomravezető kártáyt, hogy nem szűkíti érdemben a lehetséges helyeket, viszont ezzel könnyen pórul lehet járni, ha az adott kincs sokáig (akár a játék végéig) nem kerül megtalálásra, mert akkor ezek kidobott köök voltak. Jó a játékosok közötti interakció, minden kincs begyűjtéséért komoly verseny folyik, nem csak a játék végi pontszámításnál bveszed észre a többi játékost. Megtaláláskor a kincsek "draftolása" kicsit szerencsejáték szerű, de mindenki az általa ismert kincslapok alapján eldöntheti, érdemes-e nagyobb zsákmányra várni, ez inkább Push Your Luck, mint szerencsefaktor.

Szerintem egy jó kis családi játék, a setupból és a random kártáykból adódó újrajátszhatóság, az interakció és az asztalkép miatt a jövőben többször elő fog kerülni, csak ne lenne benne ennyi adminisztráció.

Egy játék után az alap játékváltozattal az előttem leírtakhoz hasonló benyomásaim voltak. Szerintem ez egy sokkal kiforrottabb és jobb játék, mint a Fröccs. Egyszerű és nagyon pörgős, mégis úgy érzem, mégis kell "skill" a győzelemhez, mivel kevés pontból áll a játék, és a játékosok hasonló mennyiségű megrendeléseket tudnak teljesíteni, leginkább a megrendelés lapok sorbarendezésével, a dugóhúzók jó párosításával lehet elszakadni a mezőnytől. Érdekes, hogy előkerülnek olyan elemek, amikhez hasnolókkal én először komplexebb játékokban találkoztam, ilyenek az érlelés során a bónuszakciók, és a már említett dugóhúzók, de nem bonyolítják sokkal a játékot. A szőlőhegy kártyák random ütemben történő évszakváltakozásán kívül egész tematikusnak éreztem a játékot, Viticukture feelingem volt.

Egy játékot játszottunk vele, szóval a kampány részét nem ismerem, de nem hiszem, hogy bármit változtatna a véleményemen.

A játékban hatszögletű lapkákat helyezünk le, amikkel különböző építési célokat teljesítünk. Egyszerű mechanika, mégis sokat kell gondolkodni, ha jól akarjuk játszani. Hangulatos játék, de a pozitívumokat már úgy is felsorolták előttem.

Alapvető problémám, hogy ez nem egy "társas"játék. Teljes mértékben egyszemélyes, rá van húzva a kooperatív jelző, de teljesen mindegy kinek a köre van, megbeszéljük hova kell rakni = a legjobb játékos eldönti hova kell rakni. Semmit nem tettek meg az alfajátékos kiküszöbölésére. A legnagyobb problémám, hogy ez a játék Spiel des Jahres dijjat kapott, azt gondolnám, hogy a legrangosabb társasjátékos díjat egy innovatív játéknak kéne kapnia, jelen esetben meg konkrétan lemásoltak egy számítógépes játékot. Értem én, hogy megvették a jogdíjat stb., de konkrétan kinyomtatták a számítógépes játékot (5 perc gameplay video után az egyetlen különbség a mechanikában, hogy a játékos dönti el hova teszi a feladatjelölőt) anélkül, hogy "társasjátékosították" volna: Ki lehetett volna találni mondjuk, hogy speciális feltételekkel lehet kommunikálni (pl Crew-ban) stb., de ezt ebben a formában egy lusta megoldásnak gondolom.

Ez egy személyes vélemény, természetesen elfogadom, ha valaki szereti a játékot.

Nagyon köszönöm!

Valaki próbálta már? Magyar játék révén rlég nehéz információkat találni róla.

Alapvetően egyetértek az előttem kommentelőkkel. Könnyed családi játék, gyorsan lejátszható, mégis van benne min gondolkodni. Engem nagyon emlékeztetett Cascadia/Calico-ra, itt is tájlapkákat, majd azokra állatokat próbálunk elhelyezni, viszont új elem az, hogy vertikálisan is lehet terjeszkedni, aminek komoly jelentősége van mind az állatok lehelyezésénél (konkrét 3D struktúra a lehelyezési feltétel), valamint a tájegységek pontozásában is.

A játék jó minőségű és szép, de számomra a dizájn egyáltalán nem segít ennek a játéknak kiemelkedni az elmúlt néhány évben megjelent hasonló tematikájú és komplexitású játékok tucatjából, akinek már megvan valamelyik hasonló, annak én nem javasolnám még ennek a beszerzését is.

Társasjátékok ünnepén sikerült kipróbálni.

Az eddig általam játszott rool&write és flip&write játékokban valahogy sokkal jobban ki volt küszöbölve a szerencsefaktor. A körben 4 közös és 2 saját kockával dobunk, e 6 kocka által meghatározott állatkínálatból írhatjuk be magunknak 1 fajból az összeset. A játék folyamán úgy éreztem, a 2 saját kockámmal rosszabbakat dobok, mint a többiek, igaz ezt tobozok felhasználásával lehetett egy kicsit kompenzálni. Az "A" térképpel játszottunk, itt a játék rövidsége miatt nem tűnt jónak tartalékolni egy térképre helyezés szempontjából kedvező tájlapkára, mindenki azt vette, amit tudott, mert körönként 1 lapot lehetett vásárolni. A dizájnon túl semmi köze nincs szerintem az eredeti Cascadiához (bár régen játszottam vele, lehet, hogy rosszul emlékszem).

Alapvetően szeretem az irogatós játékokat, de az általam korábban játszotakban (Vasútvonal, Köszöntünk álmaid városában) úgy éreztem van értelme kitalálni egy stratégiát és megpróbálni végrehajtani, nem csak körről-körre vergődni, és a szerencse is egyenlőbben érinti a játékosokat. Nekem nem jött be a játék, de persze biztos van aki szereti. Valószínűleg a nehezebb térképekkel kicsit befolyásolhatóbb lenne a játék.

Sikerült nemrég kipróbálnunk, 1 játék alapján írok véleményt.

Ebben a területfoglalásra épülő játékban 2 csapatban minden játékos egy maffiacsaládot írányít, a cél Szicília irányítása. Minden forduló két fázisra oszlik: Először akciókat hajtunk vége egy sajátos akcióválasztásos mechanika segítségével: többek között, toborzunk, lehelyezünk egységeket és autókat, fejleszthetjük képességeinket, valamint kiadunk parancsokat. A második fázisban végrehajtjuk a lehelyezett parancsokat. A játék szerintem elég összetett, a fő mechanikák nem túlbonyolítottak, de meg vannak csavarna jónéhány helyen, a fő nehézség a csapattárssal történő folyamatos egyeztetésből, valamint a másik csapat terveinek kitalálásából adódik, emiatt a játék nekünk több, mint 4 óra volt, és nem látom, hogy sokkal rövidebb lehetne még sokadik játékra sem.

Szerintem a játék viszonlyag szép és hangulatos, jó minőségűek az alkatrészek, és kiváló a rendező is. Az akcióválasztás jól működik, figyelni kell, mit hagyunk meg az ellenfelünknek, nehogy túl olcsón tudjon fejleszteni. A családok az alap akciók fejleszthatőségében, valamint a megszerezhető parancsokban térnek el, amiből minden családnak van op. A végrehajtás fázisnál figyelni kell a végrehajtási sorrendre (a parancskártyák sorszáma alapján), mert ha nincs már egységed a területen, nem hajthatod végre a parancsot.

A legnagyobb probléma a játékban a harc. Támadáskor vagy eldobsz két egységet, vagy konfliktus kártyákat használtok az ellenfeleddel, ami konkrétan szerencsejáték. Ha tehát biztosra akarsz menni és nem szerencsjátékozol, 1 ellenséges egység legyőzőséhez 5-tel kell támadnod (2-t eldobsz, 1 meghal, 1 átmozog, 1 ott marad). Az konfliktus kártyás verzió első blikkre egy jópofa mindgame-nek tűnik, de mikor 3 órányi tervezés után elveszted a döntő csatát véletlenszerű tippelésen, az hazavágja a játékélményt.

Összességében szerintem érdemes kipróbálni annak, aki szereni a komplex játékokat, és össze tud hozni 4 embert, de nekem 1 játék elég volt.

Nagyjából egy hónapja sikerült megszereznem nagyon akciósan, néhány 4 fős játék alapján írok véleményt.

A játékban a játékosok a saját űrállomásukat építik, és próbálják benépesíteni űrlénykkel. A rengeteg alkatrész és moduláris elem miatt sokkal bonyolultabbnak tűnik, mint amilyen, alapvetően két lehetőség közül választhatunk: 1. Akciót hajtunk végre: Ekkor kiválasztjuk az egyik űrhajónkat (vagy az ellenfelek, vagy a központi tábla egy űrhajóját, amik többe kerülnek), befizetjük a költségét, és végrehajtjuk az ott látható akciót. 2. "Pihenünk": erőforrásokat (főleg kristályt) gyűjtünk az űrállomásunk és a űrhajóink alapján, valamint újra elérhetővé válnak a már használt űrhajóink.

Pozitívumok: A számomra érdekes koncepcója volt, hogy a játék előrehaladtával egyre fogynak a űrhajóink (=akcióhelyeink), mert azt építéshez szükséges fémet ezek elbontásával lehet leghatékonyabban szerezni, így egyre kevesebb lehetőségünk van, viszont a pihenés fázisban egyre több dolgot tudunk begyűjteni. Jól lehet előre tervezni, kialakul egy ritmus, milyen sorrendben célszerű végrehajtani az akciókat, leszámítva, ha egy másik játékos elfoglalja az akcióhelyed. A sok különböző kezdőképesség, űrállomás elem (amik viszont nem annyira különböznek a level 3-okon kívül), valamint az űrhajók játék eleji draftja biztosítja az újtajátszhatóságot. A design szerintem rendben van, a komponensek (főleg a kristályok) nagyon jó minőségűek, ami azért egy közel 30 ezres játéknál elvárható.

Negatívumok: az akciók elhappolásán (ami az extraköltség miatt nem olyan gyakori), és azon kívül, hogy az adott színű alienből ki gyűjti a legtöbbet (pontot ér a játék végén), nincs sok interakció a játékosok között, viszont a játék végének kiváltása miatt figyelni kell az ellenfeleke. A játék nem túl letisztult, a komplexitásához képest nagyon nagy asztalt ígényel, és kicsit hosszabb a kelleténél, 2 óra körül volt a játékidő. Nagyon hiányzik a dobozból egy rendező, mert egy rémálom az előkészítés és elpakolás.

Hajdanvölgy

Társasjátékok Ünnepén sikerült kipróbálnunk, egész pörgős játék, 5 fővel szabálytanítást, pontszámítást és resetelést beleszámítva kb 2,5 óra volt.

A játékot egy euro-ameri ötvözetként hirdetik, az euro része szerintem nagyon jól működik. Számomra új mechanika volt, hogy a munkások visszavételével lehet aktiválni a játékos előtt lévő kártyákat. Tetszett az is, hogy a munkásokból épülnek a házak, így minden építésnél elvesztesz egy munkást, de GYP-t kapsz cserébe.

Az ameri elemek szerintem gyakorlatilag nem léteznek, a kockadobás pedig csak egy kellemetlen szerencsefaktor (igaz lehet befolyásolni). Bár az asztalkép jól néz ki, a játék absztrakt, a tematika teljesen semmilyen, erőforrást gyűjtünk és sávokon haladunk előre. Marskolonizálók, vagy ókori civilizációk ugyan úgy lehetnénk, a kieg minijei lehet, hogy ezen segítenek. A harc nem jelentős elem, alig jár érte GYP (egyszeri 2GYP és megmaradt gyöngyök 1 GYP), a konfliktusok nagy része abból adódott, hogy valakinek kellett egy erőforrás/akció, amit egy már foglalt mezőn tudott elérni, és igazából nem érdekelte, nyer-e vagy sem. Akkor lehet értelme direkt támadni, ha az ellenfélnek nagyon előnyös lenne házat építeni az adott mezőn, de ez is csak egy ideiglenes akadály. A szörnyekkel is az a helyzet, hogy mire elég erősek a játékosok a legyőzésükhöz, már el kell kezdeni házakat epíteni és kártyákat vásárolni a pontozás miatt. A játék elején nem volt egyértelmű, hogy a vásárolt kártyák nagyon sok pontot érnek, nem csak akcióhelyet biztosítanak és előrelépést az elemierő sávon.

A legnagyobb problémám a játékkal, hogy brutálisan túlárazott. Az alapjátékban főleg kartonelemek vannak (szörnyek, jelölők), ilyen menniységű komponenst tartalmazó játékok még a mostani árakon is 20 ezer alatt vannak, az egészen praktikus rendezők miatt a reális ára 25 ezer körül van szerintem.

A szerző új játéka, az Andromeda bgg adatlapja szerint ennek a replementje, tervben van a kipróbálása, elvileg komplexebb, viszont olcsóbb.

Három játékossal sikerült kipróbálnunk, alapvetően tetszett. Az elején egy kicsit rosszul játszottuk (nem pontoztuk le azonnal a körbekerített részeket), de ez a játékmenetet nem befolyásolta szerencsére.

A játék nagyon szép, az alkatrészek jó minőségűek, viszont ezek jelentős mennyisége, a több különböző tábla (játékos tábla, központi tábla, mellék tábla) és a nagy asztal igény alapján én egy kicsit komplexebb játékra számítottam.

A játékmenet elég intuitív, a játékos a körében ámozog a hajójával egy szigetre, és végrehajtja az ott látható akciókat, ami többségében a sávok egyikén történő előrelépés jelent (ahol GYP-t és bónusz akciót szerezhet), vagy a toborzott legénység akciójának a végrehajtását. Közben célszerű bólyákat lerakni, amik az area majority részben számítanak, valamint az utazást olcsósítják. Az újrajátszhatóságot a szigetek és bónuszok random felhelyezése, valamint a játékosok különleges képességei biztosítják

Szerintem ez egy bonyolultabb családi játék, ahol a nehézséget inkább a hatalmas játéktér átlása jelentheti kevésbé tapasztalt játékosoknak, mint a döntések nehézsége. Valószínűleg több játék után már tudnánk melyik sávot kéne prioritizálni a pontmaximalizálás érdekében,de a játék során én úgy éreztem, szinte bármelyik szigetre megyek, tudok hasonló erősségű akciót végrehajtani.

Köszönöm mindenkinek aki válaszolt! Igazából ez volt az első játékunk (a próbajátékot leszámítva), szóval még nem ismerjük annyira a játékot, és nem tudtuk, mennyi pont az, amit így reálisan el lehet érni, mert a pontozósáv kialakítása nem sugallja különösebben, hogy lehet több kört menni, mint mondjuk a Ticket to Ride, vagy Concordia esetén. De a pontozófüzet szerintem is egy sokkal jobb megoldás lenne.

Sziasztok, aki jobban ismeri a játékot mennyire tartja valószínűnek, hogy egy játékos 60 pont fölött végezzen ? Mert a táblán csak 50 pontig van jelölve a pontozósáv, ezért kicsit meglepődtünk, amikor valaki ennél többet ért el, arra gondoltunk, hogy biztosan elnézett valamit . Előre is köszönöm a válaszokat.