Sci-fi, kártya, kompetitív, koopertaív, kommunikáció mentes és még olcsó is.

Úgy segítjük egymást, hogy magunkat juttatjuk előnyhöz miközben a másik is nyer. A sci-fi téma sajnos csak a dobozon, és a grafikán jelenik meg, elhanyagolható a játék szempontjából. 3-5 főig ajánlja a gyártó, de lehetőséget ad 2* emberes játékra is.

* A kétemberes játékban egy mesterséges intelligencia a harmadik személy, akit az osztásnál kisorsolt parancsnok irányít, tehát nem is annyira mesterséges, és a parancsnok kilétét tekintve nem is biztos, hogy annyira intelligens.*

Nem ajánlom két főre, monoton és unalmas lesz a játék, csak a parancsnoknak lesz dolga, és nem fejlődik vele sehova a játék.

Három fő társaságában viszont annál jobb élményt tud nyújtani ez az amúgy brilliánsan körbetekert ütős-vivős társas. Nagyon szép grafika, jó minőségű lapok és a világ legjobb érzése; a kommunikáció jelzőket, és az egyéb karton elemeket mi szedjük ki a keretből.

Játék közben megtévesztő lehet (tapasztalatból hallottam), hogy nem a "küldetés" játékkártyája, hanem az adott szín legmagasabb értékű lapja viszi az adott kört.

Egyértelmű kampány, folyamatosan nehezedő feladatokkal.

Nincs is más hátra, minthogy elinduljunk felfedezni a 9. bolygót.

A Refleshop jóvoltából találkoztam ezzel a játékkal, méghozzá nem máshol, mint a Tesco-ban.

Éppen a karácsony utáni társasjáték akciók keretein belül keresgéltem kétszemélyes asztalijátékot-játékokat, mert nagyon sokszor van, hogy barátnőmmel, öcsémmel, vagy akárki mással ketten maradunk, nincs kedvünk egy komplex gondolkodós carcassonne-hoz, nem érezzük elég élvezetesnek a robbanócicákat kettesben, a dixitet elő se tudjuk venni. Egyszómintszáz, kellett,és még ezután is kelleni fog kétszemélyes társas, mert barkóbázni sem lehet mindig.

Nézelődtem tehát a Tesco-ban, és szemetütött ez a kis kompakt doboz. Nagyon kedves megoldással, mágneses záródása van.

Telefon elő, irány a "Mit játszunk? " blog youtube csatornája, és utánanézés a Hanamikoji játéknak.

Rögtön megtetszett Zoliék ajánlása és hazahoztam magammal a gésák titkait.

Másnap érkezett barátnőm, ki is próbáltuk rögtön. Vegyes fogadtatása lett ennek a társasnak. Én nagyon megkedveltem. Egyszerű, nem szerencsén múló kis játék. Fejenként 4 darab akció közül tudunk választani, és egy körben egyet, de egy játék alatt mind a négyet ki kell játszanunk. Egy darab konkrét ajándékozás akció lehetőség van csak, a másik 3 kicsit gondolkodtatóbb, és ebben rejlik ennek a játéknak az izgalma, a szépsége.

Két féle képp kell a játék rövid időtartalma alatt gondolkozni. A vezetéshez hasonlóan, nem csak a te fejeddel, a másik sofőr gondolataival, szándékaival is kell számolni.

Nem utolsó észrevétel, hogy a játék nagyon erős grafikákkal rendelketik, érthető, a szimbólumok miatt akár színvakok, színtévesztők is könnyen játszhatják. Az akciójelölők könnyen értelmezhetőek.

Hamar a szívemhez nőtt ez a játék, és azóta minden útre elkísér.

Valamennyire megbabonázza a mezei activity játékot ez a kiadás. Másabb a mechanizmusa mint a megszokott, neha mar unalmasnak tűnő eredetihez képest.
Viszont, szokásos; activity=szorakozás röhögés

Ha irodalomban létezik groteszk és szatíra, akkor ez miért ne létezhetne a társasjátékok világában?! Főleg, ha egy kis komédiával is megvan fűszerezve a dolog.

A Munchkin névre keresztelt társasjáték kellőképp humorosan, és szarkasztikusan figurázza ki a kaland-szerepjátékok jó oldalát. Ha túltlendültél a kezdeti szabálytanuláson, és a fejedben lüktető tekervénytömeg kezdi feldolgozni az aranyos alpáriság vicceskedő paródiáját, egy örök élményt fog nyújtani a játék.

Megfelelő lehet egy jól összeszokott baráti társaság számára, hiszen a haverokat mindig jó szivatni, vagy akár rajtakapni a csaláson. Ellenben az is előfordulhat, hogy ez a játék nyitja fel a szemed a kaland-szerepjátékok világa felé, és kezdesz el emiatt olyan életreszóló dolgokba belefogni, hogy a végét csak azért nem látod, mert soha nem is lesz.

A játék mechanizmusa közepesen bonyolult, de kezdő játékosoknak is ajánlani tudom, főleg, ha a társaságban van olyan, aki osmeri már a játékot. A szabály egyszerű. 1-es szintről indulsz, 8 kártyával a kezedben. felszerelkezel a kezedben lévő tárgyakkal, bónuszokkal, identitásokkal, és egy jó nagyot belerúgsz a kazamaták korhadó ajtajába. Az ajtót berúgva ha szörny jelenik meg előtted, vagy dobsz, és megmenekülsz, vagy harcolsz ellene. A játék során a csalás nem csalás, amíg egy másik csaló észre nem veszi. A kártyákkal egymás és a bank közt is lehet üzletelni, kártyát kézből másnak adni és adott esetben eldobni. Harc közben játékostársaidtól némi jutalom ellenében(kivéve ha rendelkezel a csábítás térdvédőjével) segítséget kérhetsz, DE ne feedd soha, mindenki mindenki ellen játszik.

A játék akkor ér véget, ha valaki elérte a 10-es szintet.

Talán az első kártyajáték, amit megtanultam játszani kb. 5-6 éves kor környékén. Imádtam, unokatesókkal ültünk egy pokrócon a Balatonparton, elővettük a sima alap UNO- t és csak múlt az idő. a család legfiatalabbjaként én jöttem rá utoljára, hogy a "plusznégyes" kártyát nem mindig éri meg hamar kijátszani, mert hamar visszanyalhat a fagyi. Ez az egy, amit talán az UNO Flip termékből hiányolok, de egy mámorosra sikerült éjszaka keretein belül hamar bevezettük, hogy a sima oldal +1 kártyájánál az eredeti játék szerinti kér lapot kelljen felhúzni, és a +2-suínkérés csakugyan négy lap felhúzása mellett üzemel nálunk azóta is.

Most viszont leszögezném, hogy nem találkoztam még olyan társasággal, ahol mindenki ugyanazt a szabályt követné, akár lapok duplázása esetén, (csak teljesen ugyanolyan lap/elég a szimbólum is) akár csapásról legyen szó.

Át is térmék rögtön a Darkside-ra. Ezúton is szeretném megköszönni a MATTEL Games csapatának, hogy ezermillió lehetőség közül ezt a 4 színt választották, és nem valami fakó, unalmas pasztelt.

Az új kártyák:

-Mindkét oldalon megtalálható a paklifordító kártya. Szerintem ez is legyen nyugodtan a játékosok döntése, hogy a következő játékos egy ugyanilyen motívummal megakadályozhatja a pakli változtatását, vagy akár csapással bárki. (Fontos háziszabályunk, hogy a kezedben lévő pakli hátulját nem nézheted meg, csak a többiekét.)

-Amint a fekete szegéllyel ellátott oldalra fordulunk, észrevehetünk több új szivatókártyát.

~A +2 és +4- színkérés (ezen játék esetén ' és +2- színkérés) kártyák helyett kaptunk egy darab plusszolós kártyát, ami viszont a következő játékossal 5 lapot huzat fel.

~Nem kell félnünk azért a színkérős huzatós lap se marad ki erről az oldalról. A játékban ezt úgy oldották meg, hogy színig kell húznod felcsapva, és ha elérted a kért színt, a kártyákat mind a kezedbe veszed.

~A szokásos kimaradsz kártya helyett viszont bekerült egy mindenki kimarad, azaz ismét én következem lap is.

Flip the deck. Change the game.

A karácsony előtti rohangálásban akadt meg a szemem ezen a játékon. Igazán compact, praktikus, és OLCSÓ. A következő ami megcsapta a fantáziámat, hogy akár 10 ember is tud egyszerre szorgoskodni a bányajáratokban. A további leírásrészek elolvasása nélkül került is a kosárba, majd az újév első napján, még félig másnaposan egy spontán buli keretein belül előkerült, és elkezdődött a harc. A társaságon belül nagyon megosztónak minősült, volt aki túl statikusnak, monotonnak, vagy szimplán nem elég pörgősnek vélte a játékmenetet, volt akinek nem volt elég ötletes a két törpetábor elkülönülése, hiszen egy idő után szinte fix, hogy fény derül a szabotőrök kilétére, és onnantól egyoldalú lesz a játék. Számomra a termék legnagyobb hibája a pontleosztás, ami (bármennyire is taktikusan játszottunk, és jól építettük a paklinkat, jól nátszottuk ki a szivatásokat, jól tévesztettünk meg) gyakorlatilag a szerencsén múlik.

Kellemes játék, könnyen tanulható, társasjátékokkal ismerkedőknek erősen ajánlom egy esti sörözés mellé.

Nekem a Dixit Odessey alapjáték van meg itthon. Ez volt az első nagyobb társas, amit beszereztem, ezzel kezdtem el nyitni a modern táesasjátékok világa felé.

Egyszerű, követhető szabályrendszer, csodálatos grafikák és kimeríthetetlen fantáziavilág.

A Carcassone eredeti első (bővítés nélküli) kiadását még gyerekként, kb. 10-12 évesen kaptam meg. Akkor talán egyszer- kétszer lett elővéve, de nem kötötte le a figyelmemet.

Most, hogy nekiálltam fejest ugrani a társasjátékok mélységébe, eszembejutott, hogy a Carcassone név ismerős valahonnan. Elő is került hamar, egy rövid átnézés után örömmel konstatáltam hogy összesen egy db. kék meeople hiányzik. Rögtön nekiálltunk felfedezni a játék adta örömöket, éshát nem okozott csalódást. Akár ketten, akár többen játszottuk megunhatatlan élménynek minősült, és az ezt megelőzően sokszor kézbekerülő Robbanócicák, vagy Munchkin kimaradt a szereposztásból, inkább újrakevertük a kis négyzeteket, és kezdtük előről az egészet.

Teljes nyugalommal ajánlom olyanoknak, akik még "soha" nem társasoztak.