Amikor először találkoztam vele, akkor még nem igazán fogott meg sem a doboza, sem a tematikája. Majd a méltán híres BGG lista 1. helyére tört, és nem is tudta senki letaszítani onnan évekig. Szóval, amikor már egy ideje a trónon csücsült, elmerengtem; mi lehet ez a játék, ami ekkora elismerést szerez ennyi lelkes amatőr és szakértő között? Beszereztem egyet, és jónéhány partit lejátszottam - a végére már helyesen, szabályoknak megfelelően is sikerült - és el voltam kápráztatva. Ez tényleg olyan fantasztikus, amilyennek tartják!
A játékot két játékos játssza. Egyikük az Amerikai Egyesült Államokat, másikuk a Szovjetuniót irányítja. Az nyer, akinek a legtöbb győzelmi pontja van a játék végén, először ér el 20 győzelmi pontot, elkerül egy atomháborút vagy bizonyos kártyákon szereplő célokat teljesít. A játékmenet kártyákon alapszik. Mindkét játékos kártyákat kap a kezébe a játék legelején, és ezeket játszák ki a parti folyamán. A kártyák vagy pontozást indítanak be, vagy semleges események, illetve lehetnek USA vagy USSR specifikus események.
A játékot egy világtérképen játsszák, ahol a játékosok megpróbálnak minél több országot befolyásuk alá vonni, hogy több győzelmi pont üthesse a markukat, ha pontozásra kerül a sor. A többi kártyát kijátszhatjuk műveleti pontokért, amik a befolyásunkat növelhetik, vagy magáért az eseményért. Ha az esemény jellege semleges, vagy az országodhoz illő, akkor valószínűleg az eseményért játszol ki egy lapot, mert azok többnyire értékesek számodra. Ha viszont az ellenfeled kártyája van nálad, akkor azt a pontokért játszod ki. Viszont itt jön a csavar! Még ha így is teszel, az esemény ettől függetlenül bekövetkezik. Szóval a játék veleje az ilyen kártyák jó időben való kijátszása, hogy a negatív hatásaikat minimalizáld.
A kártyák 3 részre vannak osztva; korai, középső és késő. Az utóbbiban lévő kártyákat fokozatosan adjuk az előbbiekhez a játék folyamán. Ha nagyjából tisztában vagy a hidegháborúval, akkor fel fogod fedezni, hogy a játékban is, úgy ahogy anno a valóságban, a kezdetekkor Európa a legnagyobb prioritás, de az idő múlásával más területek is a figyelmed középpontjába kerülnek a más jellegű kártyáknak köszönhetően. Sokszor "tűzoltásról" szól a játék, hirtelen jött problémák gyors megoldásáról, annak érdekében, hogy szoros maradjon a verseny, és szemmel kell tartani Európát és a többi értékes területet.
A csak ketten játszható játékok egyrészt áldás, másrészt átok. Átok, mert ha van időm játszani, akkor általában nagyobb csoporttal játszom, így ez a játék nem opció. Viszont egyre jobban értékelm őket, mert sokkal kiélezetebbek a játékok, és nagyobb a befolyásod a játékra.
Hatalmas doboz...iszonyat hosszú játékidő...összetett mechanika...tengernyi alkatrész...és mégis ezaz a játék, ami kívánságlistám első helyén szerepel. Főleg azért, mert ezt akár heten is lehet játszani, ami gondolom eléggé meg hosszabbítja a játékidőt, viszont nem kell plusz kiegészítőket venni, hogy akár többen is tudjunk játszani. És a másik indok, amiért kívánságlistás nálam ez a játék az maga a témája, valami fura okból nekem töriből sose az ókori Egyiptom vagy a sötét középkor jött be, hanem az őskor, annyi kérdést és talányt vett fel, hogy szerintem nagyon izgalmas történelmi kor...és pont ezt próbálja ez a játék visszaadni, szóval ezért is kívánságlistás.
Játékok / Társasjátékok / Vélemények - Caverna: The Cave Farmers
Huhuu...milyen nagy szó volt, hogy már kicsiként is Activitizhetünk, úgy mint a nagyok. Egyik haveromnak volt meg és mindig hozzájuk jártunk át, hogy játszunk. Ebben a játékben az volt a jó, hogy a kisebbek, akik még nemtudtak olvasni ők is tudtak velünk játszani, minden segítség nélkül, hiszen a kis ábrákból könnyen rálehetett jönni, hogy mit is kell mutogatni, rajzolni vagy éppen mondani. Mondjuk vicces volt, mikor mást mutogatott, mint ami rávolt írva a lapra, de ebből soha nem voltak konfliktusok. Mondjuk elég lazán kezeltük a szabályokat, szóval mindenki választhatott, hogy mit szeretne csinálni és nem azt kellett, amin éppen a kiselefántja állt.(Ez is egy jó megoldás, hogy nem kis pitogramok voltak, hanem színek és amilyen színen álltál, olyan színű kártyát kellett húznod.) De szerintem egy gyerekeknek szóló játékban nem is az a lényeg, hogy szigorúan betartsuk a szabályokat hanem az, hogy jól szórakozunk.
A Monopoly család újabb tagja, ahol próbáltak újítani és kivették a papírpénzeket és helyette bankkártyát és terminált tettek bele, való igaz, hogy a mai világban inkább bankkártyás tranzakciók vannak viszont szerintem ez nagyban csökkenti a játék élvezetét, hiszen nemtudjuk számolgatni, rakosgatni a pénzünket hanem csaka kártyát tudjuk a kezünkben forgatni, ami valjuk be nem egy nagy élvezet. Ha ezzel a játékkal játszotunk mindig bankos akartam lenni, bár soha nem engedték az idősebb barátaim, hiszen ezaz egyetlen izgalmas szerep ebben a játékban.
Szóval összeségében ugyanazt a Monopoly minőséget hozza, mint a társai kivéve, hogy itt még a pénzszámolgatásának illúzióját is elveszik tőlünk.
Könyörögve kérem, hogy valaki írjon ehhez a játékhoz egy kőbe vésett szabálykönyvet. :'D
Amikor a Balaton parton ülve, az a kérdés hangzik el, hogy akkor egy UNO party? abban mindenki benne van, hisz mindenki ismeri a szabályokat...nah és akkor itt kezdődnek a problémák hiszen nincs két olyan ember, aki ugyanúgy ismerné őket, és a legtöbb csak a játék közben derül ki...most akkor ezt most rá lehet csapni? akkor most erre rátehettem a pluszkettest? , és akkor most húzás után én jövök? ...és még sorolhatnám a folyamatosan felmerülő kérdéseket. Bár már a második parti után tisztázódnak a szabályok, és onnan nincs megállás...játszma játszmát követ, hisz mindig kell egy visszavágó, hisz nem lehet, hogy ő ilyen gyorsan kiment, nem lehet, hogy őt nem szívatuk meg. Hiszen ez egy kőkemenyén szívatos játék, nincs kegyelem. Najó...ha kisgyerekkel játszol. És talán ez adja ennek a játéknak a sokszínűségét, hogy tudod úgy alakítani a dolgokat, hogy egy kisgyereknek is sikerélménye legyen, és egy felnőtt társaságban se unják meg.
Egyetlen hátránya van (azonkívül, hogy mindenki máshogy tudja a szabályokat), hogyha szerencsés vagy és gyorsan kimész a parti elején, és a többiek még sokáig játszanak, akkor te unatkozni fogsz...bár keverheted újra a paklit, hogy ne fogyjanak ki municíókból. Ezt leszámítva egy fantasztikus partijáték, ami kiállta az időpróbáját szerintem.
Első játékaim egyike, mostani fejjel vicces belegondolni, hogy ebbe az egyszerű játékba milyen sok partit beletettünk. Rém egyszerű a mechanikája, hiszen csak kérdezel majd lecsapkodod azokat akik tutti nem lehetnek. Első kérdés mindig az volt, hogy férfi? és ha a válasz igen, akkor szegény lányokat csapkodtam le. Mindig úgy kellett kérdezni, hogy legalább a fél társaságot lelehessen "ütni", és az nyert, akinek a végén már csak 1 emberre maradt fent. Mondjuk az érdekes sztori ott kezdődött, amikor nem az maradt fent, aki a megoldás lett volna. Onnan aztán ember legyen a talpán, aki megfejti, hogy hol ment félre a sztori.
Összeségében, egy rendkívül egyszerű játék, viszont a kisgyermekek nagyon sokat tanulhatnak belőle.
Gyerekkorunk nagy kedvence a Gazdálkodj okosan volt, szóval mikor különböző ajánlokat olvasva/nézve azt mondták, hogy az Álomház kötelező azoknak, akik ezt a régi klasszikust szerették, már tudtam, hogy nem maradhat ki. És milyen jól döntöttem. Dobozát kezembe fogva már megfogott, és hűen tükrözi, hogy kisgyerekekkel is nyugodtan leülhetünk játszani, és nem kell visszafogni magunkat, nem kell hagyni a gyereket nyerni, hisz anélkül is ráérez a játékra és játszi könnyedséggel győz le bennünket.
Itt nincsenek bábuk, nincs dobókocka és pénzek sincsenek, mindenki magának építgeti a házacskáját, csinosítja a kiegészítőkkel vagy éppen belsőépítész segítségével szerezz több pontot. De figyelni kell a többiekre is, hisz nem éri meg nekik bent hagyni a sok-sok pluszpontot érő szobákat.
Hatalmas pirospont a tervezőknek, hiszen szerintem csodálatos, hogy mindegy melyik konyha elemet(szobakártyát) teszem egymás mellé, azok passzolni fognak és egyetlen egy csodálatos konyhát alakítanak ki.
Jah és a végén a plusz csavar, ahol nálunk mindig hatalmas nevetések szoktak lenni, amikor felfedjük a tetőkártyákat. Hiszen azokat fejjel lefele gyűjtögetük és hiába gondoljuk, hogy tudjuk milyen színű cserepet tettünk le az előzö körökben,sajnos ez nincs így... Nálunk általában mindig 1 tető tér el a többitől, amivel sajnos jóval kevesebb pontot kaphatunk.
Összeségében ez egy nagyon jól összerakott játék, amivel imádunk játszani és nagyon jó levezetése egy vasárnapi ebédnek
Izgalmas partyjáték. Úgy kell körbe írnod a szót, hogy közben alatta ott vannak a megkötések, azok a szavak amiket nem használhatsz …és persze, hogy azok a szavak vannak ott, ami legelőször akarnál kimondani, szóval eléggé megdolgoztatja a szürkeállományod. Nagy előnyt jelent ha olyannal vagy egy csapatban, akivel már félszavakkal is megértitek egymást ;) Plusz csavar a történetben, a kocka, ami bár egy kis szerencsefaktort vissza játékba mégis kicsit megbolondítja, hiszen kitudja előre, hogy dupla időd lesz e vagy éppen nem mozoghatsz semmit sem.
Egyetlen hátránya, hogy a másik csapat annyira nem élvezheti felszabadultan a játékot, hiszen nekik kell a tabu szavakat és az időt is figyelni a homokórán (bár ezt egy telefonnal ki lehet váltani.)
Egy vérbeli kalózos kártyajáték.
Bár nem a játék hibája, de nekünk a dobozon feltűntet 20 perces játékidőből sikerült egy 4 órás partit csinálnunk, és nem mondom, hogy nagyon élveztem, hiszen figyelni kell a lapjaidra, hogy ne felejtsd el, hogy melyikkel milyen kedvezményeket kaphathatsz, figyelni kell, hogy nehogy túl sok pénzed legyen hiszen bármikor jöhet egy adóztató kártya, amivel nagyon egyszerűen lehet megszívatni a másikat. Plusz fogalmad sincs, hogy még melyik lap van vissza vagy melyik lap nem jön mér tuttira, hiszen itt nem külön pénzek vannak, hanem maga a kártya hátoldala a pénz, szóval ez is egy érdekes csavart visz a történetbe.
Szóval összeségében ez egy nagy szerencsefaktorra építő kártyajáték, ahol sajnos nem jön be a lapszámolásos taktika ;)
Korához és egyszerűségéhez képest egy bombajó party társasjáték. Bocsánat a szóviccért.. 🙄
No, a játék dobozában sok mütyürt nem lelünk; egy pakli kártyát egy dobókockát és egy műanyag "bombát" rejt a doboz.
A feladat, hogy szavakat mondjunk, méghozzá olyanokat, amik tartalmazzák a kör elején felfordított kártyán látható betűkombinációt, a kocka által meghatározott helyen (szó elején, közepén végén). Bár mi úgy házszabályoztuk, hogy nincs kocka, amivel egy kicsit könnyebb a játék. Mondasz egy megfelelő szót és továbbadod a ketyegő bombát. Akinél felrobban, elveszi a kártyát, és akinek a legkevesebb kártyája van, nyer!
Említettem, hogy nem egy hatalmas és komplex játék, hát ezt most be is bizonyítottam. De nagyon izgalmas, ahogy próbálsz gondolkodni, miközben a kezedben ketyeg a bomba, egészen más mintha homokóra lenne, vagy bármi más időmérő. És ez adja a játék randomitását, nem mindig ugyanannyi idő után robban, van hogy nagyon hamar, néha csak percek múltán.
Igazán szórakoztató játék ajánlom kipróbálásra
Játékok / Társasjátékok / Vélemények - Tick... Tack... Bumm!
Szuper kiegészítő, remekül kiveszi a szeremcsefaktort az alapjátékból
Játékok / Társasjátékok / Vélemények - Catan: Az Inka birodalom felemelkedése
Bármelyik oldalról rákattintva a 3 vonallal szimbolizált menüre jelentkezik a probléma
Teljesen abszurd az ötlet hogy egy jeti a spagettiben van. Szinte groteszk. Ettől eltekintve egy nagyon okés ügyességi társas
Nagyon érdekes kiegészítője egy nagyon érdekes játéknak
Játékok / Társasjátékok / Vélemények - Scythe - Csapás a fellegekből kiegészítő
Nagyon szeretem az eredeti dead of wintert, remélem lesz alkalmam a közeljövőben kipróbálni ezt a társast, és hasonlóan jó lesz, mint az eredeti Dead of Winter, mert akkor be is szerzek ebből egy darabot. És mivel ennek rövidebb a játékideje, ezért ugyanannyi idő alatt, többször is tudunk vele játszani
Játékok / Társasjátékok / Vélemények - Flick 'em Up!: Dead of Winter
Szeretem a Star Wars franchiset, és ez egy kitűnő játék ebben a témában, sokaknak ajánlom
Játékok / Társasjátékok / Vélemények - Star Wars: X-Wing – Az ébredő Erő figurás játék
Ez egy nagyon jó, 2 fős stratégiai kooperatíc játék
Sziasztok, telefonon nézve az oldalt, ha legördítem a "Kategóriák" fület akkor nem lehet görgetni megakad az e betűnél.
Egy újabb zsáképítős játék, hasonlóan szuper mint a Kuruzslók
benczikakos- 2019. ápr 18. 14:41
- Válasz
- / +9
Első pillantásra, valamint még a szabálykönyv elolvasása után is azt gondoltam, hogy ez csak egy diétás, egyszerűsített kártyás bang, ahol a szerencsére van bízva a legtöbb dolog. Az első menet után viszont teljesen megváltozott a véleményem. A fejlesztők szerintem konkrétan fogták a kártyajátékot, jó alaposan végignéztek rajta, minden hibának felróható elemet és hátrányt felírtak, és amennyire csak tudták kiküszöbölték. És ezt annyira jól csinálták, hogy azzal a társasággal akikkel régen rengeteget játszottunk a kártyás verzióval, mostanra már szinte csak ez kerül az asztalra. Valamint ha 5+ fős társaság gyűlik össze, de sokszor még 4-nél is, mindig előkerül pár gyors menet erejéig. Mitől is olyan jó ez a játék?
Először egy kis gyorstalpaló, mindkét változathoz:
A Bang! egy vadnyugat tematikájú, sok fővel játszható, titkos szerepes kártya/kockajáték. Célunk a szerepünktől függ; seriffként vagy helyetteseként a banditák és a renegátok kiiktatására törekszünk, banditaként a seriffet akarjuk holtan látni, renegátként pedig mi akarunk az utolsó életben maradt személy lenni. Ennek eléréséhez egymásra lődözünk, magunkat vagy (vélt) bajtársainkat gyógyitjuk, próbáljuk elkerülni, hogy ránkrobbanjon egy dinamit és leggyakrabban: próbáljuk magunkat eladni olyasvalakiként, akik nem vagyunk, úgy, hogy az nekünk a lehető legprofitálóbb legyen. A játék addig tart amíg a seriff meg nem hal, vagy amíg minden banditát és renegátot le nem sikerült győznie a seriffnek és csapatának.
A játék mindkét változatának nagy előnye, hogy sok emberrel is élvezetes, még úgy is hogy kieséses rendszer működik, hiszen még úgyis nyerhetz, hogy nem élsz, szóval van miért izgulnod. Valamint úgy partyjáték, annak minden pozitív velejárójával - mint például a nagyfokú interaktivitás és a hangos nevetések és szitkozódások, ami valljuk be, nem sok játéknál, csattan fel mindenki hangos nevetésben - hogy közben nem felszínes. Attól nehéz, hogy a többi embert kell átverned. Tehát nem a játék a bonyolult és komplex, hanem a taktika amit be kell vetned. És a vadnyugati téma is nagyon illik ahhoz, hogy sokan ülünk egy asztal körül, teljesen jól el tudom képzelni, hogy egy vadnyugati szalonban ülünk és lövöldözünk és sört iszogatunk, miközben próbáljuk meggyőzni Pistit, a seriffet, hogy mi bizony nem vagyunk holmi útonálló banditák, csak azért lőttünk rá, mert nem volt jobb választásunk, hisz a másik szomszédunknak csak egy élete van már, és megölni csak nem akartam. Egy szó mint száz: szórakoztató.
Miben jobb mégis a kockajáték?
A kártyás verzió nagy hibája, hogy igen hosszúra tud nyúlni. A sok "Nem talált", ami negálja a sebesüléseket, valamint a gyógyulások és a "Musztáng" megléte (ami eggyel növeli a távolságodat a többiektől, de csak akkor ha ők akarnak rád lőni, ami eredményezheti azt, hogy senki nem tud rádlőni megfelelő fegyver birtoklása nélkül) kényelmtlenül meghosszabíthatja a játékidőt. Ami annál bosszantóbb, minél hamarabb kiestél, de van, hogy már a bentmaradók is unják. A kockajáték ezt kúrálja. És ami marad az egy gyors halálos pisztolyharc és a nagy játékos interákció. Nincsenek "Nem talált" lapok, és fegyverek, amik sosem jókor jönnek, csak kockadobások gyors egymásutánja.
A körödben 5 kockával dobhatsz, először egyszerre az összessel, majd még maximum 2x bármelyik és bármennyi általád választottal. Az utolsó dobásod végén előtted lévő kockahatásokat kell kivétel nélkül végrehajtanod, a közben dobottakét nem, két kivétellel. Ha dinamitot dobsz, azt nem dobhatod újra, ha 3 vagy többet is kidobsz a köröd során valamikor, akkor a körödnek vége és egyet sebesülsz (nem 3-at, micsoda megkönnyebülés!). Nyílvessző esetén egy nyílvesszőlapkát el kell venned középről. Ha az utolsót vetted el, akkor mindenki annyit sérül, amennyi lapka nála van. Idegtépő pillanatokat szokott ez okozni, főleg nekem, aki művészi szinten dobálja a nyílvesszőket. A többi kockaoldal: 1 illetve 2 távolságra ülő játékosra lőhetsz, gyógyíthatsz valakin, valamint ha 3+ gatling szimbólumot dobsz, akkor mindenki sérül rajtad kívül, Te pedig eldobhatsz minden nyílvesszőlapkádat (micsoda megkönnyebülés!). Utána a melletted ülő jön, és a játék így folytatódik, a fent említett eseteket megtörténtéig.
Látható, hogy az analízis paralízis esélye elhanyagolható, a játék gyors és vicces. A karakterlapok érdekesen csavarnak egy egy játékelemen vagy mechanizmuson, vagy csak valami nagyon menő képességet biztosítanak.
Meleg szívvel ajánlom bárkinek a Bang!-et, mi már nagyon sok élvezetes órát eltöltöttünk vele, kívánom, hogy nektek is örömötök leljen benne!
Játékok / Társasjátékok / Vélemények - BANG! A kockajáték