Az egyik kedvenc játékom, és igazából nem tudom, miért. A család többi tagja kevésbé van oda érte, így sajnos ritkán kerül elő. Szuper kis paklit lehet építeni, ha a szerencse is úgy akarja, és olyan lapok jönnek a piacra. Ennek az ellenkezője is igaz, ha rossz a felhozatal a pakliépítés során, van, hogy max. 4-5 lap folyamatos pörgetésével játszunk le egy játékot. Kicsit magányos játék, kevés az egymásra hatás lehetősége, mindenki építgeti a saját pakliját és cserélgeti a saját fűszerkockáit. Viszont mégis érdemes egymást figyelni, hogy ne ugyanarra a pontkártyára hajtson mindenki.

Külön pirospont a rövid, tömör, érhető játékszabályért.

Az egyik családi kedvenc. Igen súlyos érdekellentétek alakulhatnak ki a játékostársak között, leginkább a szerencse függvényében. A célkártyához jutáshoz szerintem kevés az alkalom, sokszor előforul, hogy pár kör alatt teljesülnek a célvárosok, és utána néhány üres kört játszik az ember, és max a többieket tudja akadályozni. :) Pörgős, gyakorlottaknak fél óra egy játék.