• Ismertető
• 2026.07.10. 14:00:00

Wargame vagy stratégia? – Tömény történelem a Baltic Empires

A The Plum Island Horror és kiegészítője után újabb társasjáték került került a GMT Games jóvoltából az asztalra. És igen, hiába wargame-ekre szakosodott a kiadó, bizony a Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721 sem kifejezetten a műfaj gyermeke, bár nem is teljesen stratégiai játék, ahogy azt sokan állítják. De akkor mi?

1558-ban a Német (Teuton) Lovagrend hirtelen összeomlott, és hatalmi vákuumot hagyott maga után a balti régióban, amit a legtöbb szomszédja ki akart használni. Az ezt követő viharos másfél évszázad során először Svédország emelkedett ki, és épített fel egy lenyűgöző birodalmat, amely a balti partvidék nagy részét magába foglalta, majd hanyatlását követően követte példáját Dánia és a Lengyel-Litván Unió, hogy végül 1721-ben, az északi nagy háború végével Oroszország jelenjen meg nagyhatalomként a világszínpadon. Az erőviszonyok emiatt Északkelet-Európában örökre megváltoztak.

Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721

A Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721 társasjáték pontosan ezt az időszakot dolgozza fel, 2-5 játékos részére, miközben a balti-tengeri régióban 1558 és 1721 között zajló nagyhatalmi versengést igyekszik lemodellezni. Ideális esetben, avagy ötfős játéknál minden játékos egy regionális hatalmat irányít (Dánia-Norvégia, Svédország, Oroszország, Lengyel-Litván Unió és Brandenburg-Poroszország), amelynek célja a régió feletti hegemónia megteremtése. Ehhez persze termelésen, fejlesztésen, diplomácián, kereskedelmen – és természetesen háborúkon keresztül vezet az út.

Ahogy azt már a The Plum Island Horror bemutatásánál is írtam, a wargame-ekre szakosodott GMT Games társasjátékai még a rétegen belül is rétegnek számítanak, emiatt kritikából is keveset találni – a horror tematikájú tower defense mellett azért megpróbálkoztam a wargame-stratégia hibrid Baltic Empires kiismerésével. Ami egyébként nem egyszerű feladat, hiszen számos forgatókönyv és fejezet érkezik a dobozban, amely a harcoló feleket végigvezeti ezen a zivataros történelmi időszakon.

Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721

A játéktábla a balti-tengeri régiót ábrázolja, amely szárazföldi (tartományokra) és tengeri területekre van felosztva. A tartományok különböző ikonokat, illusztrációkat tartalmaznak, amelyek jelzik, hogy milyen infrastruktúra (város, műhely és vámház) építhető a területen, emellett milyen áru gyártására kerül sor a régióban. De még az is látható, hogy a tartomány fontos kereskedelmi központ-e a nyugat-európai tengeri hatalmak számára. A játékosok ezen információk alapján úgy építik ki gazdaságukat, hogy az infrastruktúrát fejlesztik a helyi termelés növelése érdekében, és gondoskodnak arról, hogy nemesi helyett királyi szabályozással nagyobb részesedést kapjanak a birodalmuk egész területén keletkező pénzből és áruból.

Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721

A számos forduló (8, 12 vagy 16) mindegyike ezekkel a termelési és bevételi, majd kereskedelmi fázisokkal kezdődik, kiegészítve egy olyan, kötelezettségeket jelentő körrel, amikor hitelt lehet felvenni vagy kell visszafizetni, miközben a térképen állomásozó sereg költségeit is muszáj rendezni. Innentől viszont jöhet a gyártás: városépítéssel és új árutermelő műhelyekkel vagy éppen vámházakkal, továbbá hadi egységekkel, hajókkal és erődökkel, sőt számos segítővel, avagy történelmi szereplővel gyarapodhatnak a felek, akik eltérő összegeket fizetnek a fejlődésért. Itt már mindenképpen érdemes figyelni az ellenfelek lépéseit, elvégre az ezt követő fázist az alkotók a háború isteneinek dedikálták: a szemben álló hatalmak egymás után megteszik lépéseiket, ahol pedig a találkozásokkal harc alakul ki, miközben a birodalmak nem tudnak vagy akarnak megegyezni, ott kockadobásokkal döntik el a frontvonalon állók sorsát.

Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721

Miután pedig kialakultak az aktuális viszonyok és állapotok, az uralmi tábla három sávja alapján derül ki, hogy a következő fordulóra kinek a legnagyobb a hatalma a kereskedelemben, a termelésben, valamint a hadiiparban. Ez kimondottan fontos tényező, hiszen a Baltic Empires során nincsen hagyományos értelemben vett körsorrend. Minden esetben az aktuális legfőbb irányító hatalom szabja meg a bevételi, a termelési, valamint a harci fázisban esedékes körsorrendet, ami azért is fontos, mert szorult helyzetben még reagálhat a többi hatalom már megtett lépéseire. És ebben a játékban bizony minden nagyon számít: a birodalmak alapból rendelkeznek egy-egy stratégiai jelentőségű győzelmi feltétellel (területek megszerzése és egyéb kívánalmak), az uralmi tábla mindhárom kategóriájának megszerzése vagy két vámház felépítése szintén győzelmi tényező, emellett a kártyák képében jelen lévő és a produkciós fázis alatt mellénk álló történelmi személyiségek is extra győzelmi feltételeket biztosíthatnak.

Mint már említettem, ezt a kaotikus, számos konfrontációval teli időszakot több forgatókönyv, időszak képében dolgozza fel a társasjáték. Az északi háborúk nyitánya 1558 és a livóniai háború. Az északi hétéves háború (más néven háromkorona-háború) 1563-tól indul, ezt egy nehézségekkel teli időszak követi 1604-ben, hogy az 1674-es svéd-brandenburgi háborút végül a nagy északi háború zárja 1700-ban. Ezt a teljes idővonalat pedig a komplett kampányt tartalmazó Northern Wars, avagy a 6. forgatókönyv foglalja össze.

Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721

Ezek a fejezetek minden esetben más kezdőhelyzetet teremtenek a hatalmak számára, ami az uralmi tábla pozícióitól a tartományokig mindent aprólékosan befolyásol. A játékosok a megfelelő forgatókönyvön felül még azt is eldönthetik, hogy a sztenderd vagy a kibővített játékot kívánják-e játszani, ami nemcsak a fordulók számát, de a birodalmi törekvéseket is befolyásolja: ezzel ugyanis megváltoznak az egyéni győzelmi feltételek. Márpedig ezen utóbbi követelmények általában kimondottan lényegesek, mert a fordulót záró hatalmi fázis végén ellenőrizve kiderülhet, hogy valaki suttyomban már be is húzta a megfelelő régiókat.

Első körben muszáj kitérnem a látványra, ami miatt a Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721 elsőre levett a lábamról, és felkeltette az érdeklődésem. Nils Johansson abszolút megragadta a korszak hangulatát, a társasjáték pedig a kiadótól megszokott látványelemekre lényegében fittyet hányva vitán felül kiemelkedő dizájnnal rendelkezik. A térkép minden eleme ízléses, egyedi és nagyon hangulatos, a kártyák és hatalmi táblák díszítése kiemelkedő, de még az egységek és műhelyek is kimondottan mutatósak. Pedig a Baltic Empires láthatóan igen nagy utat tett meg, míg az első tervezési fázisból eljutott a polcra: a korai képeken látható tipikusan wargame-es stílusjegyeket olyan látványvilág váltotta fel, amely a műfaj és a kiadó játékai 99 százalékának külsejét felülmúlja.

Képek a Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721 prototípusáról:

De a wargame-ekben jártas tervező, Brian Asklev is kitett magáért, amikor összerakta a játékát. Az uralmi sáv nyújtotta körsorrend-meghatározás, az építkezés és bővülés, a gyártás és a kártyákkal beérkező extra lehetőségek nyújtotta előnyök egyszerű és egyértelmű alapokra lettek építve, éppen úgy, mint a harc. Mégis annyi mélység és stratégia került a végeredménybe, hogy az kimondottan élvezetessé teszi a modellt, amely egyébként pedig nagyon izgalmas és okos módon mutatja be ezt a talán kevésbé ismert történelmi időszakot. Külön kiemelném a szabályfüzetet, amely a megszokott GMT-minőségben mindent ésszerűen és érthetően, példákkal prezentál, sőt a Playbookban nemcsak egy teljes fordulót mutat be részletesen, de a történelmi viszonyok és a szereplők tengerében is még jobban megmerítkezik. Történelemkedvelőknek már emiatt is kötelező vételről van szó, a kiadó szabályfüzeteinek felépítését pedig nem tudom eléggé méltatni és ajánlani másoknak is.

Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721

Persze akad, ami nem tetszik. Hogy kevesebb létszámnál egy-egy játékos több birodalmat is irányít, az értem, hogy szükséges és ésszerű kreatív döntés, de a hatalmi harcok élét veszi el, sőt kognitív disszonanciát okoz a megosztott figyelem, emiatt javasolt a minimum 4, de inkább teljes 5 fős játékalkalom, amennyiben sikerül ismerősöket vagy ismeretleneket összetrombitálni a Baltic Empires játékalkalmaira. Higgyetek nekem! Lehet játszani ketten vagy hárman is, négyen is megközelíti a teljes élményt, de ez a társas öten mutatja meg igazán, hogy milyen. És ahogy a létszámot, úgy az időt sem érdemes tőle spórolni: nyugodtan hagyjunk rá 4-5 vagy akár 6 órát, mert a viszonyokban elmerülve, a lehetséges alkudozások és szövetkezések közben elrepül az idő, mi pedig teljesen elmerülünk a történelem tengerében.

De még egy dolog, ahogy Columbo hadnagy mondaná… ha wargame, ha stratégia, a kockadobálás itt csak rontja az élményt. Igen, megvan az oka, hogy az orosz egységek például olcsóbbak, cserébe gyengébbek, vagy hogy a lengyeleknek sok minden drága. De az, amikor az ember csak úgy tömegével dobálja a sikertelenséget, és teljes hadtesteket küld be eredmény nélkül a darálóba, csak mert a másik egy kártyával behívott személlyel a kevéske sikert is felülírja, az már se nem stratégia, se nem wargame. Kevés és súlytalan a kocka ahhoz, hogy ennek a fajta harcrendszernek valóban komoly eredményei legyenek. Sajnos. 

Baltic Empires - Art Showcase

In this "GMT Games - Art Showcase" video, we're taking a look at the component artwork for Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721, which was designed by Brian Asklev featuring artwork from Nils Johansson. Original Music by Drew Conley (@drewconleycomposer): https://www.drewconleycomposer.com/ Baltic Empires: https://www.gmtgames.com/p-954-baltic-empires-the-northern-wars-of-1558-1721.aspx

Egyébként, ahogy a Plum Island esetében is említettem, itt is lehetnének rétegelt táblák, lehetnének fából készült egységek, de ezeket már csak a szokásos kekeckedő énem mondja. A Baltic Empires: The Northern Wars of 1558-1721 egy figyelemre érdemes hibrid, amely történelmi háttere, asztalképe, valamint hangulata miatt kimondottan ajánlható azoknak, akik elkezdenének ismerkedni a wargame-ekkel, vagy akiknek a történelem a mindene. Vérbeli eurostratégiát azonban ne várjunk tőle, vagyis inkább csak részleteiben. Hiszen azért számos döntésünk komolyan befolyásolhatja a hatalmi berendezkedést. Legalábbis addig, amíg el nem vetik azt a bizonyos kockát.