• Ismertető
• 2023.09.22. 13:00:00

Stranger Things: Hellyel lefelé - Demokutyák és demotornyok

Üdvözöllek, kedves Stranger Things rajongó! Ebben a társasjátékban Eddie Munson sajnos nem szerepel. Most, hogy elvesztettem az olvasók egyharmadát, egy kicsit közvetlenebb hangvételben tudom folytatni a cikket.

Te hány Stranger Things társast tudnál megnevezni? A Board Game Geek szerint a mostanival együtt összesen tíz különböző létezik. Amekkora sikere volt a sorozatnak, borítékolható volt, hogy lecsapnak majd rá a kiadók. A magyarul is megjelent Elmenyúzó támadása mellett természetesen elérhetőek a Hasbro  sikerjátékairól lehúzott sokadik rókabőrök, egy újratematizált Uno – amit csak azért emelek ki külön, mert gyártottak hozzá goffri alakú kártyákat -, valamint néhány kisebb próbálkozás, rendszerint nagyon kevés értékeléssel.

Talán elmondhatjuk, hogy eddig a CMON fektette a legtöbb energiát a szériába. Minifigurákkal még annak ellenére is el vagyunk látva, hogy a kiadó Kickstarter helyett azonnal a boltokba küldte a játékát. A fanszervíz részre nem lehet panaszunk: az alkotók megpróbáltak annyi karaktert belezsúfolni a dobozba, amennyit csak lehetett. Persze nem kerülhet mindenki fő szerepbe: a legtöbben csak kártyán köszönnek vissza, szegény Tizenegyet pedig a mezei fordulójelző szerepébe kényszerítették.

A játék az első két évad eseményeit dolgozza fel, ami sejteti azt, hogy a következő részeket kiegészítő vagy önálló játék formájában kapjuk majd meg. Mindkét rész külön táblán játszódik, egyedi kártyakészlettel, és feladatokkal, csupán az alapszabályokon osztoznak. A célunk mindkét esetben egymással összefogva megmenteni szerencsétlen Will-t, és esetleg bezárni a Hellyel lefelébe vezető kaput, mielőtt háromszor is kifogyna a kártyáinkat tartalmazó akciópakli.

"Igen, szerintem is furcsának hangzik az, hogy Hellyel lefelé, de a fordítók mentségére legyen mondva, hogy én láttam már „fordított világnak”, „fejjel lefelének” és „tótágasnak” is magyarítva. Ha másban nem, abban meg tudunk egyezni, hogy nincs rá igazán jó fordítás."

Will megmentése még sosem volt ilyen egyszerű! Szépen elbattyogunk a tábla sarkába, és ott használjuk a Will megmentése akciót, útközben pedig felfegyverkezünk és toborzunk pár szövetségest. Legalábbis elvileg. Amellett ugyanis, hogy a demogorgonok és demokutyák táplálkozási célból végig a nyomunkban lesznek, az akcióinkat folyamatosan próbára teszik majd a tornyok.

A tornyok a szinte minden mező mellett ott virító, számozott korongokból álló halmok, amik csak azért épületek, hogy megnehezítsék az életünket. Ha végre akarunk hajtani egy tornyos mezőhöz tartozó akciót, ki kell játszanunk a kezünkből annyi pontértékű akciókártyát, amennyi a toronyban lévő számok összege. Ha sikerül, a torony ledől, korongokat eldobjuk, és végrehajthatjuk az akciót. Ha nem, akkor a karakterünk annyit sérül (itt: annyit lép előre a félelemsávon), amennyi a mi pontjaink és a torony számai közt a különbség. Ez igen nagy is lehet, úgyhogy nem túl szívderítő lehetőség. Kompenzációképpen eldobhatunk egy véletlenszerű korongot, ami azt jelenti, hogy legközelebb egy kicsivel könnyebb dolgunk lesz.

Hogy hol itt a csavar? Ott, hogy nem tudjuk előre, hogy milyen számok vannak a toronyban. Egy akcióval fel lehet fedni a legfelső lapkákat, de a többi bármi lehet. Ha egyszer elbukunk egy próbát, akkor értelemszerűen kiderül az összeg, de igen nagy kihívás lesz fejben tartani mindet. Ha pedig úgy döntenénk, hogy minden próbára bedobjuk mindegyik lapunkat, akkor a játék végét sürgetjük meg: ha harmadszor is kifogynak a pakliból az akciólapok, vesztettünk. Kénytelenek leszünk tehát vagy felosztani a tornyokat és mindenkinek parancsba adni, hogy memorizálja az összegüket (esetleg leírni őket), vagy kockáztatni, bevállalva ezzel azt, hogy elhullik a karakterünk, ezzel azonnal hazavágva az egész csapatot. Vagy, megpróbálhatunk annyi segítséget magunkkal vinni, amennyit csak lehet. A Stranger Things ugyanis azok közé a kooperatív játékok közé tartozik, ahol nem mindenki külön végzi a feladatát, hanem megéri csoportosan közlekedni.

A mozgás a Stranger Things második legfontosabb pontja. A mezők között szabadon közlekedhetünk annyiszor, amennyi a választott karakterünk mozgásértéke. Ez a legtöbb esetben egy. Ha sietünk, akkor újabb akciókártyák eldobásával növelhetjük a sebességünket. Eljuthatunk akár egy kör alatt a tábla másik oldalára is, de ennek az az ára, hogy nagyon megpörgetjük az akciópaklit, hamar elhozva a játék végét. Száguldozásainknak a térképen kóricáló járőrök, és a demogorgon szabhat még gátat. Ők, ha beléjük botlunk, azonnal megállítják a karakterünket, és kötelező harcolnunk velük. A küzdelem a már ismert tornyos módszerrel történik, változó nehézséggel. Siker esetén arrébb lökdöshetjük az ellenlábasunkat, de a körünk ott véget ért, és még el is használtunk egy csomó kártyát. Ha lehetséges, érdemesebb inkább kikerülni a gonoszokat, az viszont ismét… igen, kitaláltad, kártyába fog kerülni nekünk, ami a játék végét hozza közelebb.

A dimenziókapun keresztül érkező sebezhetetlen szörnyek, és a szadista tudósok mellett még egy dolog fog hátráltatni minket, ez pedig a jelenetpakli. Ebből minden kör végén húznunk kell majd, ráadásul egyre többet, ahogy használjuk el az akciókártyáinkat. A jelenetlapok általában az ellenségeket mozgatják, minket gyengítenek, vagy újraépítik a már ledöntött tornyokat. Ritkán előfordulhat, hogy semmi hatásuk nincs, viszont amikor már hármasával kapjuk őket, bizony húzni fogjuk a szánkat.

A fentiekből már kitalálhatod, hogy a játék nagy részét az fogja kitenni, hogy az ellenfeleink megpróbálnak rávenni, hogy minél több kártyát használjunk el egy kör alatt, mi pedig megpróbáljuk megtenni ennek az ellenkezőjét. Természetesen nem minden csak akadályozni fog minket, többféle segítséget is igénybe vehetünk. Az első, és talán legfontosabb a már említett egy csomóban járás. A walkie-talkie-t ábrázoló kártyák segítségével nagyon megdobhatjuk egy a próbáink értékét – lesz olyan torony, amit ezek nélkül nem is tudunk majd teljesíteni. Ezen kívül gyűjthetünk tárgyakat, és toborozhatunk szövetségeseket a sorozatból ismert szereplők közül. Ezek valamilyen bónuszt adnak a próbákhoz, vagy valamilyen extra képességgel ruháznak fel minket. Az elemlámpa például megkönnyíti Will megmentését, Steve pedig a félelemtől óv minket.

Végül, ha megsajnáltuk, hogy a tábla sarkában gubbaszt, segítségül hívhatjuk Tizenegyet is. Irányítható karakterként sajnos nem helyezhetjük fel a táblára, viszont használhatunk egyet a látványos képességei közül. Felrobbanthatunk egy járőröző autót, félbetéphetjük a demogorgont, teljesen meggyógyíthatjuk magunkat, sőt, még a sokat látott akciópaklit is újra tudjuk kevertetni vele. Sajnos ezek egyszerhasználatos képességek, és csak akkor lesznek elérhetőek, ha ledöntjük a hozzájuk tartozó tornyot.

Hogy meg lehet-e vele fogni új játékosokat? A válasz igen, de lehetőleg ne úgy, hogy a kezükbe nyomjuk a dobozt. Néhány kártyát sajnos indokolatlanul kacifántosan fogalmaztak meg, és a szabályok sem lesznek egyértelműek azoknak, akik nem tapasztalt játékosok. Kis segítséggel viszont gyorsan bele lehet rázódni.

Hogy kinek fog tetszeni igazán a Stranger Things? Egyszerű a válasz: a rajongóknak. Jelen van minden fontosabb szereplő és helyszín az első két évadból, és ha jól fogy a játék, biztosak lehetünk benne, hogy a többi rész sem marad kihasználatlanul. Még akár Eddie Munson is kap majd saját figurát.