• Ismertető
• 2021.11.14. 21:00:00

Bálnalovasok - A jégretkek és igazgyöngyök nyomában

Ha jól sejtem, nem kevesen szerettünk volna gyerekkorunkban lovagolni, és nem is feltétlenül a hagyományos, jól bevált hátast megülni, hanem valamilyen egzotikus állatot, esetleg a fantázia szüleményét (jómagam sosem tudtam dönteni az óriás sasok és a sárkányok között). Le merem fogadni, hogy arra senki sem gondolt, milyen lenne egy bálna hátán szelni az óceán habjait. Ugye? Arra pedig végképp nem, hogy Reiner Knizia neve és a bálnalovas szó valaha is egy mondatban szerepel majd – sokat.

A Bálnalovasok a híres és neves német társasjáték-tervező, Reiner Knizia alkotása. Habár a dobozán a manapság egyre ismertebb és elismertebb Vincent Dutrait gyönyörű festménye a mai kornak megfelelő színpompában tündököl vevőcsalogatóan, maga a játék meglepő módon a társasjátékok klasszikus korszakát idézi fel. Nem kell megijedni, pozitív értelemben teszi ezt.

Kniziát egy időben gyakran érte a vád, hogy játéktermékenysége dacára/miatt ugyanazon ötletek alapján futószalagon ontotta a társasait, holott mindegyikben fel lehet fedezni valami egyedit, így a Bálnalovasokban is. Már a kibontást követően kellemes nosztalgikus érzések keríthetik hatalmába a társasjáték-rajongót, mert a Grail Games-re oly jellemző kellemes, pasztellszínekben pompázó elemek kerülnek elő – pont, mint 10, vagy 15 évvel ezelőtt. Persze ez nem azt jelenti, hogy a játék csúnya lenne, vagy idejétmúlt, korántsem. A Bálnalovasok egységes, afféle sarkköri, eszkimós hangulatot sugároz, Vincent Dutrait káprázatos illusztrációival, ezt az összképet pedig vastag, időtálló kartonlapok és jelölők teszik teljessé.

A Bálnalovasok címe pontosan összefoglalja a lényeget: a játékosok (akik két főtől hatig ülhetnek össze bálnagolni) bálnalovasokat alakítanak, azzal a céllal, hogy a Jegespart összes kikötőjét végiglátogassák, portékákat adjanak és vegyenek, felkészülvén a zord télre. A játék győztese az, aki a nagy kereskedés közepette a legtöbb személyes haszonra, vagyis igazgyöngyre tesz szert. A pénz ugyanis keveset ér a játék végén (eldönti a döntetlent), a lényeg a megrendelések teljesítéséért, az otthon felvásárolt és az útközben megtalált gyöngyökön van.

A játékmenet roppant egyszerű. A játékosok sorban jönnek egymás után, minden alkalommal két akciót végrehajtva a lehetséges ötből (sajnos a magyar szabály nem hangsúlyozza ki, hogy kötelező a két akció). Lehet mozogni egyet előre, egyik kikötőből a másikba, míg el nem érjük az utolsó partot, ahol hátra arc, és irány vissza haza. Lehet árukat vásárolni azok aktuális pozíciójának megfelelő árban és lehet egy érmét kérni a közösből. Meg lehet szabadulni a megrendeléskártyáktól, vagy amennyiben teljesítettük azok követelményeit, be lehet őket váltani, pénzhez és győzelmi ponthoz, vagyis gyöngyhöz jutva ezáltal.

Ugye, hogy semmi egetverő újdonság nincs benne? Mégis, az egyszerű szabályoknak és a nagyszerű tervezésnek köszönhetően egy izgalmas és nagyszerű verseny alakul ki. A sokféle árulapka véletlenszerűen kerül fel a kikötők áruhelyeire, így minden alkalommal más és más kombinációkra fogunk hajtani, ráadásul a megrendelések sosem fogynak el, újakat húzunk helyettük, és próbáljuk az oda-vissza versenyben a legtöbb jégretket, kristályt, húst és cserépedényt begyűjteni, hogy így növeljük a gyöngyhozamunkat.

Érdekes és izgalmas stratégiákkal próbálkozhatunk: nekiiramodhatunk az elején, hogy előre rohanvást bebiztosítsuk magunknak a jövedelmező darabokat, vagy akár ráérősen felvásárolhatjuk kikötőről kikötőre a különféle árucikkeket, megvárva, hogy minél olcsóbbak legyenek. Nem egy Knizia játékról beszélnénk, ha egyik módszer sem működne, de nem csak ebből a kettőből áll a játék, rá kell érezni a ritmusára, hogy mikor érdemes begyorsítani, és mikor farmolni. Persze sok függ a kézben tartott lapoktól és a rajtuk látott árucikkek elhelyezkedésétől, azonban sokféle megrendeléskártya került a Bálnalovasokba, így nem kell pusztán a szerencsére hagyatkozni. És akkor a húzózsákból véletlenszerűen előkerülő jégviharokról még nem is beszéltünk, amelyek idővel elfoglalják és betelítik a piacot, így modellezve a beköszöntő zord telet, és az áruk kifogyását. Remek ötlet, feszültséget és izgalmat növelő hatása a játék egyik legjobb vonása.

Aki pedig túl egyszerűnek találja az alapjátékot, az rögtön két modullal is feldobhatja. Az egyik a klánok rendelete, ami tovább élezi a versenyt, mert különféle mérföldkövek elsőként való teljesítésével pluszpontokhoz juttatja az ügyes játékosokat. A másik a mágikus bálnák, ami egyedi képességet ad a játékosoknak, mint például az ingyenes első mozgás, a több pénz, vagy a kedvezményes árucikk-beváltás (ami talán egy picit túl erős lett).

Összegezve, a Bálnalovasok egy igazi klasszikus koncepciójú játék, modern köntösben és a ma emberének szánva. Gyors, egyszerű, könnyen tanulható, szórakoztató és gondolkodásra késztet. Könnyedsége miatt nagyszerű családi és belépő szintű játék (árcédulája is rendkívül baráti), azonban ezeknél nem több. Keményvonalas játékosoknak kevésnek fog bizonyulni, tucatnyi hasonló játékot láttunk már, viszont akik most ismerkednek az eurókkal, azoknak telitalálat. Ha egy hétköznap este összeülne a család egy órácska játékra, akkor a Bálnalovasok kiváló választás.