• Ismertető
• 2020.02.06. 18:00:00

Tiny Epic Mech Aréna - Gépszörnyek

Akárcsak a széria korábbi részei, a Tiny Epic Mech Aréna doboza elfér a táskádban, de kipakolva már egy egész asztalt beterít. Az itemeeple figurák itt is megdobják a hangulatot, de aki egy igazi gépfegyverropogós harci startégiára számít, csalódni fog. A Mech Arénában a harc szerepe eltörpül a területfoglalás jelentősége mellett.

"A rakéta pont Darázs mellett csapódott a falba. A robbanás ereje messzire repítette őt, de azon kívül, hogy jól beverte a hátát, más baja nem lett. Csodával határos módon még a gránátvetője is a kezében maradt. A fegyvert a becsapódás keltette porfelhőre szegezte és várta, hogy előlépjen belőle a támadója. Felhő lassan eloszlott, de nem volt mögötte senki, csak az aréna falán tátongó, fekete, szenes kráter."

A Tiny Epic széria akkor vett igazán repülőrajtot, amikor a Gamelyn Games felfedezte magának az itemeeple-ket. Ezek azok a kis figurák, amiknek a kezébe lyukat fúrtak, hogy fegyvereket vagy egyéb tárgyakat adhassunk nekik. A végeredmény, amellett, hogy látványnak sem utolsó, praktikus is – ha több szereplő mászkál a pályán, azonnal láthatjuk, hogy kinek milyen felszerelést adtunk. Az ötlet annyira bejött az embereknek, hogy nemcsak, hogy minden játékukban van már itemeeple, még a régieket is folyamatosan átdolgozzák, hogy valahogyan azokba is bekerülhessenek.

A Mech Arénában már nem csak felfegyverezhetjük a figurákat, de páncélba is bújtathatjuk őket. Minden játékos rendelkezik egy kisebb „szervópáncéllal”, az aréna közepén pedig a Mindenható Mech várja, hogy valaki átvegye fölötte az irányítást. Kifejezetten jó érzés válogatni a fegyverek között és „öltöztetni” a karaktereket, előhozta belőlem a G.I.Joe-zó kisfiút.

A játéktér, tábla híján – csakúgy, mint szinte minden Tiny Epic játékban – kártyákból áll össze, amiket véletlenszerűen osztunk ki. Ezen kívül helyet kell még szorítanuk egy fegyverraktárnak, a ponttáblának, valamint minden játékos saját karakterlapot és fegyverkészletet kap. Hiába a kis doboz, a Mech arénához bizony sok helyre lesz szükség az asztalon.

"Tökéletes lövés" - nyugtázta magában a mech pilótafülkéjében Magma, miután kilőtt egy rakétát a sarok mögül kilépő Darázsra. Amint a lövedék becsapódott, ő már meg is fordította a gépet, és elindult az ellenkező irányba. A mech fémes döngéssel haladt végig az Aréna szűk folyosóján. Megvárhatta volna, hogy elüljön a porfelhő és ő elvehesse a másik fegyverét, de nem akarta ilyesmire pazarolni az idejét. Egyébként is, egy ilyen tökéletes lövés után kizárt, hogy bármi maradt volna Darázs felszereléséből. Vagy Darázsból."

A játékban a cél a győzelmi pontok termelése. Ezekhez nem csak erőszak útján lehet hozzájutni. Bár tény, hogy egymás feltrancsírozása az egyik legjövedelmezőbb lehetőség, sok pontot lehet szerezni a területfoglalással is. Minden második fordulóban minden játékos pontot kap minden olyan területért, ahová aknákat vagy lövegeket telepített. Ezek az arra tévedő ellenfeleket is sebzik, és energiát, valamint kreditet termelnek – ez a két dolog jelképezi a játékban a pénzt.

A játékosok a karaktereiket programozással irányítják, vagyis a forduló elején előre el kell dönteniük, hogy mit fognak a később csinálni. Mindenki négy akciókártyát játszik ki lefordítva maga elé, majd ezt sorban, egyesével hajtják végre. Azért, hogy a karaktereket minél jobban összetereljék, mindegyik kártyával kötelező mozogni is. Ezen felül egy akció lehet még:

• akna/lövegtelepítés – kreditért és energiáért aknákat és lövegeket telepíthetünk a zónákba. Ezek sebzik az ellenfeleket, győzelmi pontokat termelnek és még pénzt is hoznak a konyhára.
• erősítés – ezzel az akcióval lehet szervópáncélt ölteni, megfelelő mennyiségű kreditért. A szervópáncél egy kisebb fajta mech, ami több fegyvert tud használni és jóval több sebzést bír ki, mint az alap karakter. Továbbá ezzel akcióval lehet gyógyulni is.
• vásárlás – kreditért és energiáért válogathatunk az alap és a pro fegyverek közül. Egy karkater bármennyi fegyvert magánál tarthat, de egyszerre csak kettőt (mech-ben négyet) használhat.
• begyűjtés – erőforrást gyűjthetünk be a területek után, amiket az aknáinkkal és lövegeinkkel foglaltunk el. Ha egy ilyen sincs, akkor a „pénz” csak azért a terülért jár, ahol a karkater éppen áll.
• ugrás – gyors helyváltoztatást tesz lehetővé, akár átlósan is. Általában menekülni vagy rohamozni lehet ennek a segítségével.

Ha két játékos azonos mezőre kerül, akkor csata kezdődik. Ilyenkor mindenki addig puffogtatja a fegyvereit, amíg azok ki nem merülnek, vagy a másik élete el nem fogy. Győzelmi pont jár a támadásért, a győzelemért és a kiosztott sebzésekért is. Ha valaki alulmarad egy csatában, az nem nagy veszteség. Rögtön feltámad néhány zónával arrébb ugyanazzal a felszereléssel, és akár azonnal indulhat a visszavágóért...

"Nem ez volt Opál legjobb napja. Darázs gránátja egyszerűen szétszaggatta a szervópáncélját, ő pedig fegyver híján már a meccs elején menekülni kényszerült. Most viszont lehet, hogy a szerencse mégis mellé szegődött. Az egyik zsákutca végén megpillantott ugyanis egy még lezárt ellátmányládát. Odasietett hozzá és föltépte a tetejét. Mindössze egyetlen mozgásérzékelős akna hevert a láda alján. A semminél több, de azért egy rakétának jobban örült volna. Felkapta az aknát, majd kilesett a sarkon. Látta, ahogy Magma, a mech-ében pöffeszkedve pont felé tart. Vigyorogva kibiztosította az aknát, lerakta a padlóra, majd sietve fedezékbe húzódott... "

...feltéve, ha akar viszavágót. A Mech Arénában ugyanis sokkal kifizetődőbb elkerülni a harcot. Főleg a játék végén. A győztes csatákért ugyanis összesen egy pont jár. Nagyot kaszálni a kiosztott sebzések után lehet, de ez mindkét félre igaz. Így, ha nagyjából azonos életerővel vonulak a felek harcba, akkor is csak pár ponttal jön ki jobban a győztes (ennyit viszont egy megvásárolt fegyverrel is be tud szerezni).

Hülyén hangzik, de néha érdemes minél kevesebb élettel harcolni, hogy a másik ne nyerhessen sokat. Sok élettel viszont ajánlott inkább menekülni, hogy ne rajtunk szedjék meg magukat többiek. Még a játék védjegyének számító Mindenható Mech-et is azért érdemes megszerezni, mert plusz győzelmi pontokat ad. Bár úszik az életerőben, ha valaki jól felfegyverezve megtámadja, nincs sokkal előnyösebb helyzetben.

Ez, valamint a programozós mechanikából eredő „vak” döntések, néha nagyon fura helyzeteket eredményezhetnek. Mivel magának az életerőnek nincsen köze a győzelmi pontokhoz, az utolsó körben érdemesebb birka módjára belesétálni a másik aknájába, hogy ezzel is elvegyük tőle egy területét.

"Milyen óvodás taktika!” – hördült fel Magma, amikor meglátta, mire készül Opál. A mech ablakán keresztül végignézte, ahogy ellenfele lerakja a kibiztosított aknát a padlóra, majd fedezékbe húzódik, és arra vár, hogy ő csak úgy belesétáljon. Magma rálépett a gázpedálra és teljes sebességgel megindult az akna felé. Az utolsó pillanatban felrántotta a vezérlőkart, amitől a mech a magasba szökkent és átugrott a primitív csapda felett. A látványos manőver közben Magma a hátravetett fejjel nevetett. Irtó büszke volt magára, amiért nem hagyta, hogy a másik túljárjon az eszén. Amint földet ért, azonnal megfordult, hogy tüzet nyithasson Opálra. "

Mint szinte mindegyik Tiny Epic játék, a Mech Aréna is tartalmaz egyjátékos verziót. Itt két robotizált harcos ellen játszhatunk egyedül. Ők teljesen véletlenszerűen cselekednek, a pakliból felhúzott lapok határozzák meg a mozgásukat. Egyedül annyit okosítottak rajtuk, hogy ha támadás lapot húznak, akkor mindig a játékos irányába indulnak el. Könnyen látható, hogy ez a mechanika nem a legintelligensebb harcosokat termeli ki, úgyhogy a készítők kénytelenek voltak föltápolni őket egy kicsit. Minden ellenfél alapból páncéllal indul és soha nem is száll ki belőle. A fegyvereket ugyan véletlenszerűen veszik meg a közös készletből, de azok soha nem merülnek ki. Velük így még kevésbé érdemes csatába keveredni, mivel egy szimpla késsel is fölszabdalhatnak bárkit.

Ezen kívül viszont nem sok veszélyt jelentenek. A próbajáték alatt az egyik harcos beragadt a sarokba és mást se csinált, mint maga körül keringett és a pakolászta le az aknákat, a másik viszont üldözőbe vett és még akkor sem hagyott békén, amikor már ő is vészesen kimerült.

A programozós mechanikának a többi játékos kiszámítása adja meg az igazi ízét és teljesen kiszámíthatatlan ellenfelekkel szemben pont ez veszik el belőle. Ha gyakran szoktál egyedül játszani, akkor inkább a Tiny Epic széria többi tagját érdemes kipróbálnod.

"Közben Darázs, biztonságos távolságból figyelte, amint Magma átugorja az aknát, amit Opál telepített neki. A trükk szánalmas volt, de Magma reakciója még szánalmasabb. Miután földet ért, egy ekkora monstrumnak hosszú másodpercekbe telik majd föltápászkodni. Ennyi idő pedig bőven elég Darázsnak, hogy a gránátvetőjével nyugodtan célba vegye és meghúzza a ravaszt."

Annak ellenére, hogy a doboz roskadozik a különböző fegyverektől és még a borítón is két tűzharcba keveredett robotot láthatunk, a Tiny Epic Mech Aréna központi eleme nem a csatázás. Gondosan ki kell számítani az ellenfél következő lépéseit és minél jobban meg kell gátolnunk, hogy pontokat szerezzen. A harcba pedig nem barbár módon érdemes  belerohanni, hanem sunyin körbe kell táncolni a másikat és csak akkor támadni, ha biztosan a mi javunkra dől majd el a csata.

Ha kedveled a harci robotokat, de a rohamozás helyett a taktikusabb csatákat kedveled, mindenképpen próbáld ki a Mech Arénát - már csak a fantasztikus figurák miatt is!