• Ismertető
• 2019.06.24. 16:00:00

Skull - Koponyák hírnökei

Ha létezne ilyen, a Skull valószínűleg gyorsan megkapná a legjobb sörözős játék kategóriát. De baráti beszélgetésekhez és hosszú utakra is kiváló, mert amellett, hogy hely sem kell hozzá, a játékosoktól is csak egy dolgot kér: pókerarcot.

Megvan az a rész a Karib-tenger kalózaiból, amikor a csápszakállú Davy Jones hajóján raboskodó matrózok a szolgálati éveiket tették fel tétként a kockajátékhoz? Amikor a film ment a mozikban, a kalózok kockajátéka (a Kalózkocka) rendkívül népszerű lett a kocsmákban.

A Skull majdnem ugyanazt a mechanikát viszi tovább, mint a filmből népszerűvé vált elődje: folyamatosan rá kell licitálnunk ellenfeleinkre, hogy azoknak már ne legyen mersze velünk is megtenni ezt.

A dobozban hat kartontálcát kapunk, amikhez négy-négy söralátét-szerű korong jár. Ezeknek a hátulján három-három rózsa, illetve egy-egy motoros tetkónak is beillő koponya virít. Ez a rendkívül egyszerű, de mégis remek dizájn kölcsönöz egyfajta elegáns külsőt a játéknak. Nem hittem volna, hogy valaha is ilyet mondok, de a Skullnak bizony jól állt volna egy fémdoboz. Az igényes lapok megérdemelnék, hogy ne egy kartondobozban kelljen szoronganiuk – bár, ha abból indulunk ki, hogy a Skullt útijátéknak is szánták, nem baj, hogy a fém nem csipog be a repülőtéren.

Nincsen rózsa koponya nélkül

A soron következő játékosnak két lehetősége van. Az egyik, hogy letesz a tálcájára képpel lefelé egy korongot (ez ugye vagy rózsa vagy koponya lehet). Ha nem tud, vagy nem akar több lapot letenni, akkor „kihívást intéz”. Ezt azt jelenti, hogy hangosan bemondja, hogy hány lapot fog felfordítani úgy, hogy egy koponya sem lesz köztük. A többiek erre vagy rálicitálnak – bármennyivel emelve a számot – vagy passzolnak. Ha mindenki passzolt, a legmagasabb licittel bent maradt játékos lesz a kihívó.

A kihívónak először föl kell fordítania az összes saját lapját, majd még annyit, hogy elérje a kihívás értékét. Miután a saját lapjait fölfedte, a többiekéből tetszés szerinti sorrendben válogathat. Ha a korongok között csak rózsák voltak, teljesítette a kihívást: megfordíthatja a tálcáját, ezzel elkönyvelve egy sikert. Ha kétszer sikerül teljesítenie egy kihívást, ő nyerte a játékot.

Ha azonban a lapok között akár csak egy koponya is volt (akár a sajátjai között, akár máshol), elveszít egy korongot. Ha más koponyájába szaladt bele, véletlenszerű lapot bukik el. Ha viszont a saját koponyáját fordította fel, ő válaszhatja ki, hogy melyik lapot dobja be. Ha valaki elvesztette az összes lapját, kiesik a játékból.

A rózsa neve

Bár nagy taktikai előnyt jelent megszabadulni a saját koponyától, a kevesebb lap ritkán jelent jót. A játékos hamarabb kényszerülhet bele kihívásba (hiszen ha nincs több lapja, hívnia kell), illetve, ha az ellenfelek megtudják, hogy csak rózsa van valakinél, sokkal bátrabban mennek majd neki a vállalásoknak.

Ez utóbbi a Skull legfontosabb eleme. El kell érni, hogy a többiek ne merjenek kihívást intézni, vagy minél előbb kiszálljanak belőle. Hogyan lehetséges ez? Természetesen pókerarccal és kockázatos vállalásokkal. Olyan kockázatosakkal, hogy az ellenfeleknek már ne legyen mersze még többet vállalni. A kockázat szónak itt kiemelt szerepe van. Sajnos az ilyen jellegű játékokban nem lehet anélkül érvényesülni, hogy ne lennénk kitéve a bukás veszélyének.

Ahogy ez a blöffölős játékoknál lenni szokott, a Skull is akkor jó, ha minél többen játsszák. Szerencsére a tervezői nem erőszakoltak bele egy teljesen felesleges kétfős játékmódot. Legalább három ember kell hozzá, de akkor az igazi, ha négyen, sőt hatan ülünk le köré.

A Skull egyik legnagyobb előnye, hogy pörög – mivel nincs min sokáig gondolkodni. Egy forduló, az első lap lerakásától a kihívás végéig, másfél percet vesz igénybe, egy teljes játék pedig nem több tíz-tizenöt percnél. Éppen ezért kiválóan alkalmas vonatútra, reptéri várókba, nagy társaspartik után levezetésnek vagy beszélgetések mellé tölteléknek.