Én 10 játék után engedtem el, mert bár tetszik, és valószínűleg fogok még vele játszani... ennyi játék elég volt, hogy belefussak nagyon frusztráló szituációkba/kártya kombókba.

Első ilyen a fat tissue + ragadozó kombináció. Miszerint a ragadozó az után is tud támadni, hogy már tele van. Ha van olyan faj akit tud támadni, akkor simán támadja addig, amíg az teljesen kihal, és a tulajdonos csak néz és pislog. Többször is végignéztem ezt egy parti alatt. Lehetetlen mellette létezni, és minden fajt be kell védeni, de az nehéz úgy, hogy kevés kártyával kezdünk, mert kiírt mindenkit, illetve nehéz, ha nem is húzol védekező képességet.

És akkor ha ezek mellett a 3. tulajdonság az Intelligencia, akkor verhetetlen. Simán szétszed szinte bárkit és bármit, hacsak nincs minden fajod bevédve legalább 2 képességgel. De mire eljutnál oda, hogy annyi kártyát kijátsz, már kiírtotta. Egy ilyen mellett max bukdácsolni lehet az egész játék során, és egyáltalán nem élvezetes.

Mióta ezt én láttam, azóta nem is jászok vele, mert előre félek, hogy mindenki ráugrik erre a stratégiára.

De ahogy te is mondtad, a másik véglet pedig az, hogy senki nem szenved a ragadozókkal és mindenki csak gyűjtögeti békésen a növényeket. Szóval nem rossz játék ez, de a BGA-n tudjuk hogy szeretik az emberek megtalálni a nagyon extrém stratégiákat, és így elveszik a játékélményt.

11 játékon vagyok túl, és búcsozom a játéktól. Nem üti meg azt a szintet, amiért lelkesedni tudnék. A mechanika érdekes, jól passzol a témához, és a partik egy részében nagyon érdekes és izgalmas meccs alakul ki. Nagyon jól lehet meditálni a lehetséges stratégián, aminek van egy kis kő-papír-olló jellege is, el kell találni, a többiek mit fognak csinálni. És persze az, hogy mit tehetsz, az nagyban függ a lapjaidtól is. Sajnos a partik elég nagy részée viszont olyan kis kellemesen unalmas lesz, mindenki etetgeti az állatkáit, és nem történik semmi. De a nagy baj az, hogy szintén elég gyakori az olyan parti, amikor egy játékos teljesen nyomorult helyzetbe kerül, semmi mást nem tud tenni, mint etetget pár állatkát, ami a húsevők megzabálnak. Vagy épp tengődik egy éhhalál küszöbén vegetáló húsevőjével. Aztán az se tetszik, hogy a játékosok köre nagyon kiegyensúlyozatlan: van aki 5-6-7-szer is etet, van aki csak egyszer, és utána csak nézi a többieket. Vagy kerülhetsz rögtön az elején olyan döntés elé, hogy a húsevőddel kit támadj, melyik játékost hozzad nehéz helyzetbe. Ez nem jó döntés, nem szívesen hozok meg ilyen döntést.

Szóval érdekes, de elég komoly problémákkal bíró játék, nem látom okát, hogy egy Iwari vagy egy Ismeretlen bolygó helyett játszak vele. Kétszemélyes játékként még kevésbé lesz érdekes, nem mérhető egy Azulhoz vagy Kingdominóhoz.

Most így látom:

Jól passzol a mechanika a témához, jó dolog tervezgetni a fajainkat. Szórakoztató is lehet, de könnyen lehet olyan parti, ahol valaki lemarad, vagy a végén egy játékos erős ragadozóval eszi a többieket, akiknek már nincs lépésük. Ez rossz érzés lehet, és ilyen az igazán kiváló játékokban nincs. A megszerzett élelmek zacskóba dugása egy marhaság, azt nyíltan kell tartani.

Amúgy klassz dolog, hogy a kiadótól meg lehet venni P&P a játékot elég olcsón.

Kieg.: BGA-n játszva egyéb bajaim is vannak a játékkal, ami nem a játék hibája.

Igen mindenképpen bátor egyből vadásszal indítani, de az első körben én úgy láttam, hogy elég sokan még nem foglalkoznak a védelemmel, mert vagy nem húztak olyan kártyát, vagy nem feltételezik, hogy egyből ragadozót rak ki valaki. Persze jobb játékosok biztos egyből bevédenek mindenkit, már ha tudnak.

Kockázat a ragadozó, mert egyrészt én is ráköltöm a kártyákat, és lehet, hogy nem fog tudni támadni, kihal, vagy esetleg sajátot támad. Így akkor el is pazaroltam a kártyákat, és még csak többet se húzhatok a következő körben. De ha a többiek nem védekeznek, és első körben le lehet szedni 1-2 fajt a többiektől amit kiszórtak, akkor viszont ők pazarolták el a kártyáikat, és máris mi vagyunk előnyben a következő körökben. Nálam talán egy játákban volt olyan, aki az első fordulóban ragadozót rakott ki, és nagyon bosszantott végig! 😆 De olyat is láttam aki megpróbálta, és ki is halt. Én azt hiszem 1x próbákoztam ezzel, de talán 2. körben raktam ki, és elég sikeres voltam vele.

És ha már valakinél kint van egy ragadozó, akkor hirtelen mindenki azzal kezd el foglalkozni, hogy védekezzen, és nem azzal, hogy sok új fajt rakjon ki, mert tudják hogy az pazarlás. Ellenben ha mindenki csak a növényevőkkel játszik, akkor igazából az fog nyerni, aki jobb kártyákat húzott és az etetést jobban levezényli a képességeivel. Elképesztő kombókat össze lehet hozni a Hosszú Nyak, Forage és Cooperation kátryákkal. És így persze hamarabb vége is lesz a játéknak, hisz mindenki több kártyát húz.

Én még nem olvastam az Evolúció BGG fórumot, nem is gondoltam, hogy ennél a játéknál is nagy diskurzus van. De valóban szép mélysége van a játéknak, és bőven van róla mit beszélni!

coldnuittal a Mivel játszottál utoljára? topikban merült föl, hogy milyen stratégiával érdemes kezdeni. Erről sokat beszélgetnek a BGG-n is, ez egy érdekes kérdés, és persze ez azt is jelenti ez, hogy érdekes a játék is.

Tegyük föl, hogy a legjobbnak ajánlott 4 fővel játszunk, vagy legalábbis nem kettővel. Mivel célunk minél több kártyát kapni a következő körben, a szélsőséges esetben lehet a meglevő mellé 3 új fajt letenni, vagy legalábbis 2-t, és az egyiket védeni valamivel, vagy együttműködéssel támogatni az élelemszerzést. De lehet csak 2 faj, mindkettő védve. És persze az is kérdés, mit tettünk az etetőbe, és hanyadikak vagyunk az etetési sorban. Ha ragadozót teszünk le, az gyenge lesz 2-es testméret és vagy 1 népesség vagy egy tulajdonság vagy 3-as testméret hozható össze. És még ki is halhat, ha mindenki védekezik. Szóval én merész kezdésnek érzem, de néha kockáztatni kell. És valahogy ráérezni, mire készülnek a többiek.

Meg több játék kell, és figyelni az erős játékosokat, mert ez csak spekuláció, nem játszottam még eleget. De, ha sokszor jön ki, a kezdő szerencse behozhatatlan előnye, akkor az elveszi majd a kedvem a játéktól.

Tegnap megjelent a BGA-n élesben (nem alfa, nem béta), és mára már 1000 fölötti asztallal fut. Lehet hogy ez is feljön majd a közepesen népszerű játékok közé.

Az Evolúció egy hihetetlenül letisztult kártyajáték, ami kevés elemmel ad nagyon nagy mélységet. Az alapjátékban mindössze kb. 20 tulajdonságkártyából tudunk létrehozni különöböző kombinációkat. A cél, hogy te fejleszd ki a leghatékonyabb zabagépet, te kapd meg a legtöbb kajajelölőt. A kártyák több funkciót látnak el. A játékosok ezzel szabályozzák az adott körben elérhető kajamennyiséget (mennyire gonosz tud lenni, amikor előre látod, hogy a többiek faja ki fog halni a szűkös mennyiségű étel miatt). Egy-egy kártya eldobásával növelhetsz egy-egy egységet fajod testméretén és populációján. Előbbi határozza meg, hogy meg tud -e támadni egy ragadozó, és, ha igen mennyit tud kihasítani belőled, utóbbi, pedig a faj által felvehető maximális kajamennyiséget limitálja. Végül a kártya kijátszható a rajta lévő tulajdonságok miatt. Ezek segíthetik a kaja felvételét, a többi fajjal való interakciót teszik lehetővé, ragadozóvá válhatsz általuk, hozzájárulnak a növényevők és ragadzozók közötti fegyverkezési versenyhez stb. Nincsenek bonyolult szimbólumok, nincs a kártyákhoz tartozó bonyolult költség. Aki tehát imádja az olyan játékokat, ahol több 100 különböző kártyát és azok kombinációit kell megtanulni, csalódni fog. Az Evolúcióban a játékosok közötti interakció ad végtelen újrajátszhatóságot nem a kártyamennyiség. Pehelykönnyen megtanulható játék, de nem sorolnám a családi kategóriába. Játszottam Brettspielwelt toplistás játékosaival, és láttam a mélységeit. Nem javaslom sértődkényeknek sem, mivel a játék a természethez hasonlóan hihetetlen kegyetlen, a játékosok közötti direk interakció igen magas. Külön előny a szenzációs tematika, az egy órán belüli játék idő, a szerencse kontrollálhatósága, valamint, hogy 2-6 játékosig minden fővel működik. Igen, azon ritka stratégiai játékok egyike, amelyik jól játszahtó 6 fővel is.

Mindenképpen egy érdekes tematikával operáló társasjáték. Talán a grafika lehetne egy kicsit szebb. Nekem túlságosan virítanak a színek. Maga a játék egyszerű, bár az elején el kellett olvasni egy párszor a játékszabályt, mert merültek fel bennem kérdések, de amikor az első partyt lejátszottuk, letisztult a játék. Szerintem a tematikát kifejezetten jól használja. Úgy alkalmazkodnak állataink, hogy a legtöbb élelmet tudják magukhoz venni, aztán megjelenik az első ragadozó és innentől kezdve mégnagyobb, hangsúlyt fektet a játék a folyamatos fejlődésre. Hála Istennek vannak képességek amikből lehet válogatni, megvan a faji diverzitás abból a pár lap összekombózásából. Játszottuk három és négy fővel is, úgy, hogy mindenkinek volt 2-3 faja, de sosem volt két ugyanolyan élőlény. Szeretem ezt a játékot és a zsírréteget, na meg a hosszú nyakat. 😊 Kellemes és könnyen tanulható játék. Nem bánnám, ha megjelennének magyarul a kiegészítők.

Az, hogy mi a mai HKK nem tudom, de a játékban ott is lehet lapokat tenni a lényekre, tárgy, bűbáj stb.... Teljesen más dimenzió a kettő, de a mechanikáról eszembe jutott.

A tápoljuk a lényemet, egyáltalán nem HKK vagyis nem a mai hkk.

Nagyon különleges témájú játék ez. Fajokat kell fejleszteni, etetni, szaporítani stb... Szeretem amikor sok kombináció közül lehet választani a játék során, és az sem baj ha a tervünk nem sikerül, mert akkor beindulhatnak az agytekervények és mehet az újratervezés. És az is jó, sőt az a jó, hogy nincs tuti győztes módszer. (Ha lenne, akkor a az a társasjáték nincs jól tesztelve.) Különleges ennek a játéknak a színvilága is, kicsit tarka, de ez egy játék, és nem kell mindennek valóságosnak lennie, inkább az a jó, ha a játékosok fantáziája is beindulhat!

Néha nálunk is kiköt egy-egy olyan játék, amiről már előre lehet tudni, hogy nem mi vagyunk a célközönség. (szélsőséges gémer csapat vagyunk) Az ilyen társasokat nehéz objektíven megítélni, de nem lehetetlen. Az Evolúció is ilyen, én egy lapon emlegetném a Fesztávval, vagy az Everdellel. Azaz családi játék, mely magasan van a saját kategóriájában, sőt ha választanom kéne, hogy egy 10 éves gyerek ezzel vagy "a robbanó, medve cica tacova stb-stbl" játszon, bármikor erre szavaznék. A bevezető után nem is lesz olyan lehetetlen elképzelni, hogy párom a játékkal együtt akart kidobni az ajtón az első party után. Ez azonban már objektív hozzáállás, hiszen a játék igenis működik, érdekes a témája, jól van kitalálva a mechanizmusa és szerintem igen pörgős. Annyira letisztult, hogy bármikor elő lehet venni, egy családi összejövetelen, vagy egy nem iszogatós bulin. Nem kell órákig magyarázni a szabályt és több kör is lemehet belőle egy este. Mikor elkezdtük, számomra HKK vagy Magic érzetet adott a tápoljuk a lényemet, erősítsük, majd üssünk vele valakit (ragadozó esetén). Már ez is hatalmas pozitívum volt. Az itatós tábla indokolatlan nagyságát leszámítva minden teljesen rendben van a dobozban is. Amit viszont hiányoltam, hogy nagyon kevés tulajdonság lapka van. Tudom, ezeket se mindenki tudja megjegyezni, de ezáltal a játék mélysége is eléggé bekorlátozódik. Sőt több lapka eléggé gyenge. A stratégiai lehetőségek mindig csapatfüggő lesz, de összetett játékokhoz szokott emberek részére hamar meg lesz egy séma, ami mentén újra és újra el fognak indulni.

Az Evolúció egy ízig-vérig adok kapok játék, jó tematikával, de nem túl nagy mélységgel és kellő adag királycsinálással.. Az újrajátszhatóságga számomra kicsit kérdéses, mert azon túl, hogy más lapok kerülnek az emberek elé, nem tud más randomitást behozni. Talán a kiegészítők jobban feldobják. Mindenkinek ajánlani tudom, aki családi játékot keres, mert élvezni fogják kicsik és nagyok egyaránt!

Kiváló játék, az egyik személyes kedvencem, mivel:

- minden egyes játék (még ugyanazon játékosok között is) egyedi, hiszen számos kombináció áll a játékosok rendelkezésére;

- a sok-sok lap és a véletlenszerűség miatt előfordulhat, hogy egy játékos nem tudja kirakni azt a kombinációt, amit szeretne, így muszáj alkalmazkodnia ahhoz, amit neki "osztott a sors";

- muszáj alkalmazkodni a többi játékoshoz és az általuk kijátszott fajok képességeihez is, hiszen nagyban befolyásolhatják a mi játékunkat, különösen igaz ez, ha Ragadozót játszunk;

- mivel a növényi élelem kiosztását a játékosok irányítják, így könnyen véget lehet vetni a "nem játszunk ki ragadozót, hogy kerüljük a konfrontációt" taktikának (habár a saját fajunkat is támadhatjuk, ami sokszor jobban megéri, ha közben folyamatosan alacsonyan tartjuk az Itatóba befolyt növényi élelmet, meggátolva más játékost a pontszerzéstől);

- habár nem lehetetlen, egy korábbi játék nyertes taktikája a fentiek miatt nem jelent automatikus győzelmet egy újabb játszmában, sőt lehet, hogy ezúttal nem jó semmire sem;

- egy-két jó kombinációval könnyen, akár 1-2 kör alatt visszajöhet az a játékos, aki lemaradt, illetve nagyon könnyű gyorsan taktikát váltani.

A játék szerintem akkor igazán élvezetes, ha a játékosok értik is mit miért érdemes letenni és nem ijednek meg a kb. tizenvalahányféle tulajdonságtól (személyes tapasztalat) és átlátják a játékteret is (ami nem bonyolult, hiszen játékosonként max. 3-3 faj lehet kint az asztali verzióban). Másrészt az élvezeti faktort jelentősen növeli, ha folyamatos az interakció az élelemmanipulációval és támadásokkal együtt (bár néha külön kihívás "csak" növényevőkkel játszani).

Összességében tehát egy kiváló játék - akár már két fővel is - ami a folyamatos alkalmazkodásról, interakcióról szól, még jobb a "Climate" kiegészítővel, így azt bátran ajánlom mellé.

Aki nem biztos a dolgában, Steamen pár ezer forintért elérhető a digitális verzió, mely csekély szabályváltozást tartalmaz és oktatómódja is van.

Igen, azért írtam, hogy nem ajánlom, mert szerintem is nagyon hiányozna belőle. De a lehetőség adott, mondjuk kis gyerekeseknek lehet jó megoldás, hogy eleinte a ragadozókat kiveszik a játékból.

Már így leírva is furán hangzik, hogy valaki teljesen elkerülje a konfrontációt :D elég fontos része a játéknak. De hát kinek mi :D