Nem szeretem az asszociációs partijátékokat, és ez sem lett a kedvencem. Nekem valahogy nem adott elég izgalmat az a csavar, hogy "csak nehogy olyan triviális nyomot adjak meg, amire más is gondol, de olyat se, amiből nem tudja kitalalálni a másik játékos a célszót." A kiizzadt nyomokat sem találtam annyira mulatságosnak. Ha mindenképpen asszociációs játékot kell játszani, inkább választanám a Tabut vagy a Time's upot.

Üdv. Öten játszotuk ezt a játékot, egy talin. Nekünk nagyon bejött, többen oda jöttek hogy mi ez a nagy röhögés. Én biztos meg fogom venni, és ajánlom azoknak akik 2 főnél többen szoktak össze jönni. Szerintem a nagyobb létszám jobban szórakoztat.

Tipikus példája az "egyszerű, de nagyszerű"nek. Ha új baráti társasággal ülünk is le, 2 perc szabálymagyarázás után már lehet is játszani és mindenki jól szórakozik. A fedőnevek után ez volt a második partijáték, amit beszereztem, egyáltalán nem bántam meg. Az egyszerűsége miatt sokszor előkerül nálunk. A 8 éves kort óvatosan kezelném, igazából ha tud olvasni és írni a gyerkőc már játszani is tud. Pár olyan fogalom/ filmel kapcsolatos dolog azért lehet benne, amit esetleg még nem ismer (pl. Frankenstein, Csinibaba stb.), de elenéysző ezek száma és egész egyszerűen át lehet akkor addig ugrani azt a lapot.

Jó, ha különböző gondolkodású emberek ülnek össze, meglepően sokféle kódszó szokott érkezni egy egy feladványra, ami lehet eszembe se jutna számomra. A játék nehézsége is attól függ, hogy mennyire gondolkoznak hasonlóan a játékosok, amennyiben nagyon, úgy nagyobb eséllyel kerül fel ugyanaz a szó a táblára (amit le kell takarni) és annyival bonyolultabb lesz kitalálni.

Bár nincs benne a játékszabályban, de mi kialakítottunk magunknak egy két fős játékmódot egész egyszerűen úgy, hogy 1 helyett két szót ír fel valaki a táblájára és 2 találó szóból már nagyon könnyen ki lehe találni a megfejtést.

Absuolút ajánlom azoknak, akik egy könnyedebb gyorsan tanítható partijátékot keresnek (mi családdal is szoktuk játszani egyébként és úgy is tökéletesen működik). :)

Nem egy bonyolult de annál élvezetesebb party játék ahol annál jobb minél többen vagyunk.

Akartunk még egy partijátékot, miután a Tabut már mindenki unalomig játszotta, és erre esett a választás. Persze hagytuk magunkat befolyásolni a Spiel des Jahres plecsnivel, de végeredményben megérte. Habár tényleg arról beszélünk, hogy kártyákat és filceket kapunk 7000 Ftért , ami kicsit sok, de ha leosztom ezt a pénzt úgy, hogy hány perc szórakozás hány főnek, akkor elég jutányos ár ez is, de hát ott vannak az akciók meg a hűségpontok, esetleg barátnak kell megvenni, majd ő úgyis elhozza alapon. Én nem éreztem magam bekorlátozva a kártyák által, mert a mi társaságunkban aztán szárnyalt a fantázia, de hogy a "mi van, ha ők azt írták, amire elsőre gondoltak, akkor én nem írhatom azt, inkább átírom" vonat mindig beindul, az fix. Aztán ahogy nemesedik az este, kerülnek elő az egyre nagyobb hülyeségek és borzasztóbb szóviccek, valamint az "egy szó, mert egybe/kötőjellel írtam" és a "a robertókárlosszal mi bajod" :D én nem bánom, hogy megvettem a játékot, de kell hozzá tényleg egy oldódott társaság, ahol mindenki érti, mi köze a mágnesnek Borathoz.

Én csak azt nem értem, minek ehhez bármilyen segédeszköz, meg előre megírt szavak, amik csak csökkentik a lehetőségeket és korlátozzák a fantáziát. Én két legendás szóbridzs megfejtésre emlékszem, amit sokat emlegettünk:

hátul -> szamárpad
lóbálódik-e -> lengemagyar

Utóbbit az ellenfél meg akarta óvni (az -e miatt), de zsűri nem lévén, nem sikerült neki 😃

Nagyjából egy évvel azelőtt, hogy teljesen magával rántott volna a társasjàtèkok világának feneketlen mélysége, az egyik kedves egyetemi cimborám mutatta meg nekem ezt a jàtékot. Emlékszem nagyon tetszett az alap ötlet, és a kooperatív játékmód is megnyerő volt számomra (azóta is rajongok ezért a műfajért). Négyen játszottuk, de szinte minden percét élveztem, végig kellően izgalmas volt. Természetesen elég gyakori volt, hogy hasonló szavakat véstünk fel a kis táblánkra, így voltak feladványok, amiket nagyon nehèz volt kitalálni (bàr csodák csodájára az egyik delikvensnek egyetlen "sárga" szóból valahogy sikerült betippelnie a Simpson családot, ami a helyes megfejtés volt, azóta is emlegetjük ezt az esetet). Az eszközkészlete kifogástalan minőségű, ha megkapják játék közben a megfelelő figyelmet, támogatják ezek is a szinte végtelen számú újrajátszhatóságot. Családi vagy baràti társasággal is remek választás.
Azóta azért sikerült növelni és elmélyíteni az ismereteket a társasjáték világgal kapcsolatban, a folyamat során egy kicsit szkeptikussá váltam a spiel des Jahres díjas játékokkal szemben. Sokszor a jelöltek között bőven jobb játékok is voltak, mint a későbbi nyertes, sokszor nagyon erőltetettnek éreztem a családi kategória felé hajlást a bírák részéről, a valódi innovatív megoldásokkal szemben. Na ez a szkepticizmus a csak egy esetében egyáltalán nincs meg, ez a játék szerintem maradéktalanul megérdemli a kitüntetést. Szintén egy mindenki számára ajánlós jàték, az avatatlan játékosoktól kezdve a hardcore gémereken át, szerintem mindenkinek tud nagyon kellemes perceket okozni!

Kicsit hasonlít a szóbridzsre, csak ahhoz semmilyen segédeszköz nem kell, és a kitalálandó szavak sokkal jobban igazodnak a társaság tudásához, lévén, hogy ők találják ki. Viszont jól csak négyen vagy hatan játszható.

Nagyon jó pofa kooperatív játék, nem árt, ha ismerik egymást a tagok, de az se kizáró ok, ha nem, úgy is azért rá lehet jönni a szavakra, de szintén izgalmas olyanokkal játszani, akivel mondjuk van néhányhoz egy-egy közös poén is, mert ha nem annyira egyértelműek a táblán szereplő szavak, valószínűtlenebb, hogy ugyanazok jönnek ki és le kell őket fordítani. Nagyon szeretem benne még azt is, hogy "kortalan" a 20 éves és a 60 éves is ugyanúgy élvezi, nagyon könnyűek a szabályok, szuper együtt küzdeni és nem mellesleg rendkívül szórakoztató.

Ez eddig a leg szórakoztatóbb party- játékunk. A család apraja-nagyja tud vele játszani. Nagyon vicces . És igazán kijön az eltérő korosztályok gondolkodásmódja. Ugyan arra a kitalálandó szóra mást asszociál egy tini és a 75 éves nagypapa. Aki igazán szeretné bevonni az egész családot ez a játék telitalálat. Még akik szégyenlősebbek és utálnak aktivitizni ezt azok is szeretni fogják. Hisz szerepelni nem kell , csak egy tábla és egy filc no meg egy furfangos szó ...de vajon ki mit fog leírni?

A karácsonyi ünnepek alatt többször előkerült a játék, mert családi körben és az időszűke miatt nem akartunk "agyégetős" játékba belefogni. Ez gyors, pörgős, egyszerű szabályokkal rendelkezik. Egy idő után már a coop része miatt nem volt kihívás, ezért kitaláltam hozzá egy házi szabályt, ami számunkra feldobta a játékot. Itt nem egymással, hanem egymás ellen játszottunk. Az alapmechanika megmaradt addig a pillanataig, amíg a számot bemondó és a helyes megfejtést kitalálóra kerül a sor. Itt jött a változás, hogy az összehasonlítás után nem mutattuk meg rögtön az összes megmaradt szót, hanem a "kitaláló" választott valakit. Ha az ő szavából sikerült kitalálni, akkor ők ketten kaptak 5 pontot, ha nem, akkor választhatott még egy valakit, de ez akkor már csak 4 pontot jelentett annak a 3 embernek. Ha még ebből sem sikerült, akkor kaphatott egy újabb szót segítségül, de ez azzal járt, hogy a megszerezhető pont újra csökkent eggyel és pontot szerző játékosok száma pedig nőtt eggyel. Végső esetben láthatta mind az 5 szót, de akkor mindenki gazdagabb lett 1-1 ponttal. Hat ember esetében két kört játszottunk, azaz két szót kellett kitalálni mindenkinek. Így az eredeti játék hosszával közel megegyező hosszúságú maradt a játék. Érdekes volt, hogy amíg az első körben általában mindig a legjobban asszociáló játékost választottuk, addig a második körre már próbáltunk ez előnyéből lefaragni és őt választani utoljára. Ezzel a kis változtatással számunkra még érdekesebb lett ez a játék. Nem állítom, hogy ez a tuti, de szerintem egy-két alkalommal megéri kipróbálni, azért is osztottam meg, hogy mi hogy játsszuk. A pontokat tekintve pedig bőven van ebben a játékmódban is kihívás. Első alkalommal az volt a kihívás, hogy tud-e valaki 20 pont fölé menni, majd 25. Mostanság a 30 pont van belőve, de ez már nem is olyan egyszerű, mivel a "vetélytársak" tesznek róla. :)

A Csak egy hatalmas előnye, hogy szó szerint egy percben elmagyarázható, olyan pofonegyszerű, hogy a játékszabály már a dobozról is leolvasható. A játék 13 körből áll. A soron következő játékostársnak minden körben ki kell találnia egy szót, amihez a többi játékos adhat segítséget. Mindenki csak egy szót írhat fel segítségként a táblájára, azonban mielőtt megmutatnák a társuknak, előbb maguk nézik meg őket, és le kell takarniuk minden olyan szót, amit többen is felírtak. Ezért aztán olyan szót érdemes írni, ami minél jobban utal a kitalálandó szóra, de a többiek feltehetően nem gondoltak rá, vagy legalábbis nem merték leírni. Könnyed, mégis elmés játék. Csoda, hogy csak mostanában találta ki valaki, hiszen ez egy szótárral is játszható lenne papír-ceruzával. Az az érdekes benne, hogy előfordulhat az, hogy egy nagyon magától értetődő segítséget végül senki nem ír fel, mert mindenki arra számít, hogy más is felírja. A játék már három főtől játszató (pici módosítással), de minél többen játsszátok, annál jobb. Hét főre elegendő törölhető filc és tábla van a játékban, ami nagyjából fél óra alatt lemegy, bármikor megállítható, és akár új ember is beszállhat – ezért is ideális partijáték.

Ehhez a játékhoz egyáltalán nem fűztünk nagy reményeket, de egyszer volt lehetőségünk jó áron, hozzájutni, ezért úgy voltunk vele, hogy egy kipróbálást megér, maximum továbbadunk rajta.

Nagyon meglepődtünk, ugyanis azonnali szerelem lett a családban, és azóta állandóan előkerül. Elképesztően sok vicces sztori gyűlt össze, hatalmas nevetés övez minden partit. Az, hogy kooperatív, a családnál óriási pozitívum, már itt felcsillant mindenki szeme a játékszabály ismertetésekor.

Mi fixen 5-en játsszuk, a 4 szóból kitalálás még ideális, de ha 2 kiesik, akkor már igencsak izzasztó rájönni a szóra, és hát olyat is összehoztunk már, hogy 0 szó maradt benn :D

Ugyanazzal a társasággal nem ajánlott sokszor egymás után játszani, mert a szavak hamar ismétlődnek, még úgy is, ha kizárjuk, amikre egyértelműen emlékszünk. Kis "pihentetés" után viszont újra elő lehet szedni, változó összetételnél pedig egyáltalán nincs ilyen gond. Egyik kedvenc partijátékunk lett!

Az alapötlet nagyon tetszik, de sokszor alakult úgy a gyakorlatban nagy létszámnál (7 fővel), hogy maximum ketten írtak ugyan azt, így simán kitalálható volt a szó. 4 fővel játszottuk először, úgy kifejezetten jó volt. Azt gondolnám, hogy 4-5 fő lehet az ideális egy Csak egy partyhoz.
A kártyákon lévő szavak erőssége nagyon eltérő, a CCTV kamera meg a tangó között van nèmi különbség. Ezt szerintem orvosolhatták volna nehézség szerint osztályozott 2-3 paklival, így lehetne kisiskolásokkal is játszani, de egyetemista körben is.

Mindkétszer társasos kávézóban próbáltam és a táblák letörölhetősége hagy némi kívánnivalót maga után. A filctollak végén lévő szivacs vajmi keveset ér, elég silány a kivitelezés, vagy legalábbis nem valami strapabíró.
Értem, hogy miért lett év játéka, de ahhoz hogy megvegyem kéne nekem egy második kiadás amiben javítják a fent említett (számomra) hiányosságait a játéknak.

A kitalálós műfajt kedvelőknek mindenkèppen érdemes kipróbálniuk. Ez is egy üde színfolt az Activity után, ahogy az Imagine, vagy a Concept.

Azt gondolná az ember, hogy egy egyszerű játékról van szó, de azért okozott fejtörést, amikor 3-4 szóból kellett rájönni a közös szóra. Ettől függetlenül ez egy könnyed partijáték, ami akkor kerül elő nálunk, ha minimum hatan vagyunk.

A nagyszerűsége a játéknak az, hogy ezt a játékot egyébként sima A/4-es papírokkal is lehetne játszani, de egy olyan köntösbe öltöztették, olyan eszközöket tettek a dobozba, amivel minden doboznyitás egy rituálé.

Nagyon imádom azt, amikor a játék szép és igényes, és ez erre a átékra elmondható. És a színes filcek! :)

Ajánlom mindenkinek ezt a díjnyertes játékot, aki egy klasszikus szókitalálós játékot szeretne játszani a barátaival, mindezt gyönyörű táblákkal és filcekkel. :)