Számomra a 2. kiadás mindig is jobb marad, de ez teljes mértékben érzelmi alapú.

A 3. kiadásban tetszik, hogy moduláris a pálya és ezáltal a különböző sztorikhoz különböző pályát kell kialakítanunk. Illetve ami még nagyon bejött, az az egybefüggő történet. A 2. kiadásban különálló kis történet töredékeket kapunk a meglátogatott helyszíneken, de itt egy teljesen egybefüggő történet minden egyes játékalkalom. A hangulatteremtést ezt mégjobban megalapozza.

Talán a Mansions of Madness 1. kiadása adott ebben a lovecraftien témában először egybefüggő sztorit, de a Rettegés Arkhamban 2. kiadásában tudtunk a városban bóklászni és nem csak egy kúriában. A Rettegés Arkhamban 3. kiadása ezt egybegyúrja és egy teljes értékű önálló játékká válik.

Bármennyire is elfogult vagyok a 2. kiadást illetően, azt kell mondjam, hogy ezek miatt teljes mértékben megfér a polcon egymás mellett és mindkettő asztalra is kerül alkalmanként. Elég különbözőek ahhoz, hogy ugyan abban a témában egy picit más hangulatot hozzanak.

Magyar nyelvű szabálykönyv itt

Számomra az Eldritch Horror jelentette a belépőt a modern társasjátékok világába, rongyosra játszottuk a baráti körömmel. Mivel azonban minden társasozós társaságomnak megvolt már, nem láttam értelmét, hogy én is beszerezzem itthonra, így esett végül a választás az Arkham Horror 3. kiadására. Érdekes volt a neten olvasgatni az összehansonlító kritikákat a kettőről, mindkettő mellett és ellen is hoztak fel érveket, számomra viszont ez a játék szinte minden téren előrelépés az EH-hoz képest.

A moduláris tábla szerintem zseniális és rengeteg teret ad ötletekhez a későbbi kiegészítőknek, a Sötét hullámok alattban és a Rend titkaiban meg is jelentek új helyszínek. Szerintem a tábla grafikája gyönyörű, egyedül az utcalapkákat szegélyező, fehér vonal szúrta kicsit az elején a szemem, de ha jól láttam, az utolsó kiegészítőben ezt is eltűntették.

A kártyák irányította sztorik jobban behatárolják a játékosok mozgásterét, viszont éppen ezért feszesebb a játékmenet. Az Eldritchben számtalan olyan köröm volt, amikor konkrétan fogalmam sem volt, hogy mit csináljak, mert pl az események a bolygó/tábla túloldalán történtek, én meg csak tétlenül kóvályogtam vagy vettem egy vonaljegyet. Az Arkhamban nincs olyan kör, amikor ne tudnál valamit tenni a csapatért vagy a sztori előrehaladtáért. Jó pont, hogy a szabályban a késlekedést is módosították, immáron nem maradsz ki egy egész körre, csak egy akciód veszik el a kettőből. A sztorik zseniálisak, több nyerési lehetőség is van, számomra ez sokkal inkább egy lovecrafti világot teremtett, míg az Eldritch inkább egy Indiana Jones-féle kalandozós sztorinak érződik. Végre a szörnyek sem csak ott ülnek a helyükön és várják, hogy agyoncsapja valaki őket, külön fázisuk van, mozognak, vadásznak a játékosokra. Az egész játéktér sokkal élettel telibb így.

Még mindig azt mondom, hogy az EH egy zseniális játék, de egyáltalán nem bántam meg, hogy emellett döntöttem.

Szia. Ha pdf-bem elkuldenéd, feltöltenénk az oldalra is👍 info@tarsasjatekok.com

Nekem is kellene a magyar játék szabály, nagyon hálás lennék ha el tudnád küldeni. Előre is köszi, Beni.

femingerb@gmail.com

Teljesen más, mint a második kiadás. Lényegében egy teljesen új játék, ami itt-ott emlékeztet az elődre.

Mi nagyon szeretjük a második kiadást és beszereztük ezt is. De sehogy se tudtuk megszeretni, a nagy találkozás ezzel a játékkal sajnos elmaradt, valahogy nem tudott minket beszippantani többszöri próbálkozásra sem.

Üdv

Láttam, hogy tudsz segíteni a 3.kiadás magyar szabályában. El tudnád küldeni nekem is...?

Előre is köszönöm!

lengyel.adam.martelo@gmail.com

Ezt a harmadik kiadást annyira nem szerettem meg, nem is értettem, hogy kiadnak egy játékot és egy következő kiadás teljesen más kinézetet kap mint az előző. Ennyi erővel adhattak volna más címet is neki, pl. az Eldritch Horror (kis túlzással) jobban hasonlít az AH 2. kiadásra. Amúgy a játékmenet, karakterek... nagyon hasonlítanak ezekben a játékokban (szinte csak az különbözik, hogy egy városban, épületben vagy az egész világban bolyongsz), tényleg nem adják könnyen a diadalt, de a jó szórakozás a lényeg és a történet. A honosított kiadások közük szerintem az EH a legjobb, Lovecraft művei meg szenzációsak még a mai világunkban is (mint J. Verne). A Holtak Tele és a Nemesis nálunk nagy kedvencek, én azt javaslom, hogy első alkalommal a teljesen kooperatív változatot próbáljátok (így elég jó eséllyel lesz sikerélmény) meg és ha ismeritek kicsit a játékot akkor csapjatok bele az árulós változatokba, az lesz az igazi élmény (bár így a Nemesis-ben a nyerési esélyek nagyon redukálódnak a nulla felé, a Holtak Telében meg ki lehet szavazni az árulót, így azért könnyebb lesz, ha nem túl ügyes és lebukik).

A párommal nagy euro játék kedvelőként újévi fogadalom volt, hogy kicsit kilépünk a komfortzónánkból és kipróbálunk ameri játékokat is. Így esett, hogy egy pár héttel ezelőtt kipróbáltuk az Arkham Horror 3. kiadását. A szomszédban lakó kedves pár hívott át minket játszani vele, akik egyébként nagy amerisok, sok ilyen játékuk van és szeretik is őket.

Vonakodva mentem át, mert a témája sem fogott meg annyira, nem ismerem a Lovecraft világot, és a koop játékokért sem vagyok oda, de hát újévi fogadalom, tartsuk be. A játék előtt meséltek a világról, hogy tudjuk hova tenni magunkban a sztorit - ez már sokat segített a ráhangolódásban.

Magamon is meglepődtem, hogy egészen beszívott a játék, annak ellenére, hogy az elején kizárólag vacak dobásaim voltak, nem sokat tudtam segíteni az előrehaladásban, de maga a történet haladása végig fenntartotta az érdeklődésem, és egy jó játékélményként maradt meg bennem (fel is vettem pár Lovecraft könyvet az elolvasandó könyvek listámra).

Ezek alapján bátran ajánlanám mindenkinek, aki szeretne belepillantani az amerik világába.

Csúnyán elvesztettük egyébként a játékot, és azt mondták, hogy kb. megnyerhetetlen a játék, nekik nagyon régen megvan, és csa 1-2-szer sikerült nyerniük. Kiváncsi vagyok, hogy ez mennyire igaz, úgyhogy szerintem fogunk még vele próbálkozni (és bár a kedvenc játékaink továbbra is a legalább középnehéz euro-k maradnak, de azért még egy Holtak Tele és egy Nemesis kipróbálás tervben van az AH mellett)

Őszintén szólva én mindig kettesben társasoztam, főleg az ilyen komolyabb játékokkal. Mindig úgy csináltuk, hogy egy ember két karaktert irányít, szóval inkább arra nem tudok válaszolni, hogy többen hogyan működik :D Szerintem így ketten a legjobb négy karakterrel, így könnyen tudtok kombinálni és kihasználni az egyes karakterek képességeit. A Nemesis-hez nem hasonlítanám a játékmenetet, a Death May Die-ban a játék indulásakor több szörny van lepakolva, mint amennyi játékos és tényleg tömegével jönnek kb utána is. Szóval pont az nincs meg benne, mint az Arkham-ban vagy a Nemesis-ben, hogy valami rejtett dolog, valami plusz izgalom legyen, mint titkos küldetés, vagy ahogy haladsz előre a feladattal ki tudja mi lesz még, meg mennyi van még vissza. A Zombicide-dal még nem játszottam sajnos, szóval azzal nem tudom összehasonlítani. Én az Arkham-ot mondanám újrajátszhatóságra, hogy jobban megéri, bonyolultabb a sztori, tehát nehezebben jegyzed meg és elég sokszor van, hogy kicsit máshogy zajlik az esemény. Meg karakterválasztástól is nagyon függ, hogy hogyan álltok neki a pályának. De a Death May Die játékkal azért nem játszottam olyan sokat, hogy újrajátszhatóságon gondolkozzunk.

Szia!

Szerinted a death may die két fővel is jó vagy inkább többel érdemes játszani? Ha jól gondolom akkor inkább egy Nemesisre vagy egy Zombicide-ra hasonlít a játékmenete? Illetve szerinted melyik játék éri meg jobban újrajátszhatósági szempontból? Előre is köszönöm!

A death may die sokkal inkább harcközpontú, legalábbis amennyit játszottunk vele (3-4 kör) az volt az érzés, hogy minden körben több szörnyet is meg kell ölni minden karakternek, hogy egyáltalán fogyjanak. Vagy elrohansz mellettük és próbálod hamarabb megcsinalni a feladatot, mint hogy mind meghaljatok. Az arkham sztoriközpontúbb, ott általában elég ha egy karakter öli a szörnyeket a többi pedig próbálja a sztorit csinálni. Szóval ha inkább olyan izgalomra vágysz, hogy rengeteg szörny és vajon sikerül-e túlélni amíg végeztek akkor death may die. De ha érdekel a körítés és sztorit akarsz csinálni, hogy ne tudd ha megcsinalsz egy lépést, hogy vajon mennyi mindent kell még megcsinálnod akkor arkham.

Sziasztok!

Valaki letudná írni, hogy mi a különbség a Cthulhu: Death May Die és eközött a társas között?

Előre is köszönöm!

Szia!

Nekem is eltudnád küldeni a magyar játékszabályt? emailcím: thales@vipmail.hu

Előre is köszönöm!

Durva a sztorija nekem bejön mindenkinek meleg szívvel ajánlom!